Ma van az év legcsendesebb napja, Jézus szenvedésére és halálára emlékezünk

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus szenvedésére, halálára és sírba tételére emlékeznek a keresztények.   Ezen a napon a világon sehol sem mutatnak be szentmisét, hiszen Krisztus maga az áldozat, a díszeitől megfosztott templomi oltár emlékeztet a Golgota csupasz szikláira és az önmagát teljesen átadó Krisztusra is. Felföldi László pécsi megyéspüspök az idei nagypénteken 17.00 órakor Döbröközön, a Szent Imre herceg templomban vezet liturgiát. A nagypénteki szertartást bemutató pap piros miseruhában, csendben vonul be a...

Így zajlottak anno a nagyheti szertartások a Pécsi Egyházmegyében

A húsvét és az azt megelőző szent három nap, Krisztus szenvedésének, halálának és föltámadásának ünnepe a kereszténység legfőbb misztériuma. Ennek megfelelően az erre való emlékezés már a kereszténység kezdetétől különleges hangsúlyt kapott, aminek módja azonban az azóta eltelt kétezer év során sok változáson ment át.    Az első időkben a húsvét egész tartalmát egyetlen napon ünnepelték, de a 4. századtól kezdve ez csütörtöktől szombatig tartó három napos ünneppé bővült, mely eközben egyre bonyolultabbá is vált. Azonban XII. Pius pápa 1956-os nagyheti reformja után a szertatások némileg leegyszerűsödtek.  A II. világháború előtti évtizedekben a pécsi székesegyházban Magyarországon egyedülállóan volt élvezhető a barokk pompájú katolikus nagyheti liturgia hiánytalan teljessége a római bazilikák stílusában és méreteiben. Mivel a dóm szentélye ugyanakkora, mint a hajója, így hazai viszonylatban a szertartások külsőségei sehol olyan teljességben ki nem fejlődhettek, mint itt. A cselekmények drámaiságát még inkább fokozta az 1889 óta működő országos hírű pécsi gregorián kórus éneke.  A Nagyhét első napja, Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulását idézi emlékezetünkbe. Ezen a reggelen a székesegyház híres Péter harangja köszöntötte a...