Mohácsi lányra is voksolhatunk a külföldön élő horvátok népviseletes szépségversenyén

Idén is megrendezik a külföldön élő horvátok népviseletes szépségversenyét a boszniai Tomislavgradban, amelyen Magyarországot a mohácsi Straub-Rázsics Aliz képviseli. A világ számos országából indulókra, így a mohácsi lányra a közönség is szavazhat, ide kattintva.

Ezen a nyáron is keresik a legszebb Horvátországon kívül élő horvát lányt, aki az ott élő nemzetiség népviseletében képviselheti országát. A szépségverseny célja, hogy összekösse a világ minden táján élő horvátokat és ezzel támogassák a közös hagyományok őrzését, és megerősítsék a nemzeti és kulturális identitást.

A versenyre 22 lány nevezett a világ minden tájáról, többek között Argentínából, Peruból és persze jó néhány európai országból.

A versenyt 2016-ban a mohácsi Bubreg Fanni nyerte, idén szintén mohácsi lány, Straub-Rázsics Aliz képviseli Magyarországot.

S hogy ki is ő? Közösségi oldalán így vall az indíttatásáról:

"Sokan nem tudják, honnan jöttem, honnan indultam... Sokac felmenőim bányászok voltak. Ez egy olyan polgári munka, ami azt jelentette, hogy muszáj és indokolt volt az idő előtti kivetkőzés. A dédszüleim már nem jártak viseletben. Ez számomra azt jelentette, hogy nem maradt meg semmilyen viselet.

Nagymamám állítása szerint neki maradt pár darab, de amikor édesapámék eladták a házat, azok is elvesztek.

Amikor 14 éves voltam, én is vágytam a szebbnél szebb viseletekre...

Aztán eldöntöttem: egyszer én is igazi sokaclány leszek. Elkezdtem kutatni és pénzt áldozni rá. Rengeteg helyen elküldtek az idős adatközlők: „Te nem vagy sokac! Nem mutatok semmit!"

16 évesen rengeteg könny után a feladás szélén álltam.

Az első ember, aki felkarolt, segített és biztatott, Prakatur Maca néni volt. Megmutatta a viseleteit. Aztán elkészült a rózsaszín, hímzéses blúzom. Egyre több viseletem lett. A varrás alapjait megtanította, és az elején segített varrni Reni, -Renáta Bősz, édesapám élettársa. Ezután elkezdtem komolyabban kutatni.

Idővel elkezdtek az emberek megismerni, szeretni, elfogadni és tisztelni. Elkezdtem komolyabban viseleteket készíteni és restaurálni. Jöttek a szépségversenyek, és Mohácson a legszebbnek választották az általam készített viseletet. Megkaptam a „Baranya 3. legszebb sokaclánya" címet is.

Azóta elértem az álmaimat: felvettek a sokac-körbe táncosnak, és olyan lexikális tudásra tettem szert, ami nagyon kevés embernek van ebben a városban. Ezért hálás vagyok magamnak és mindenkinek, aki segített. Ma már szinte minden típusból van eredeti viseletem, és rengeteg barátot szereztem. 16 éves korom óta szinte minden pénzem erre ment el - nagyon sokat dolgoztam, mind a készítésben, mind a pénz összegyűjtésében. A mai napig ezért is dolgozom - és majd az egyszer születendő gyermekeim viseletéért."

A közönségszavazás az interneten zajik, ide kattintva a hölgyek képei alatt található szívecskével lehet voksolni, egészen július 10-ig.

M. B.