Spirituális megújulás - A mohácsi Kis Szent Teréz Kórus a karmelitáknál

A karmelita nővérek Magyarszéktől nem messze található rendházába látogatott a Mohácsi Római Katolikus Plébánia Kis Szent Teréz Kórusa a közelmúltban. A zarándoklat apropóján a kórus vezetőjével, Pusztainé Jaksity Katalinnal nem csupán erről az élménygazdag napról, hanem a kórusról és annak névadójáról is beszélgettünk.

- 2007 augusztusában alakultunk Darnai József Ágoston atya kezdeményezésére, aki időközben Sásdra került át. Ő hívta fel a figyelmünket arra, hogy az 1930-as években már működött a külvárosi plébánia berkein belül egy Lisieux-i Szent Teréz nevét viselő közösség - idézi fel a hat évvel ezelőtt történteket a kórus irányítója, aki nem felejti el megemlíteni: a kar vezetését kezdetben Imréné Ivánfi Mártával közösen végezték.

- Alapítólevelünket a pécsi bazilikában vehettük át Mayer Mihály püspök úrtól 2007. szeptember 1-én, azon a napon, amikor a szent ereklyéi Magyarországra érkeztek.

- Repertoárunkban miseénekek, népi énekek, régi és modern egyházzenei művek egyaránt szerepelnek, de nem csak a templomban hallhatnak minket, hanem külső rendezvényeken, eseményeken is - teszi hozzá a kar vezetője.

- A mostani jutalom utunkat a Magyarszék melletti karmelita nővérekhez még tavaly októberben kaptuk Bognár Attila plébános úrtól, fennállásunk ötödik évfordulójára. Az időjárás és az elfoglaltságaink azonban úgy hozták, hogy csak idén nyáron tudtunk élni a lehetőséggel.

- Ha már ennyit tolódott a program, azt gondoltuk, végül miért ne Kármel-hegyi Boldogasszony napján kerítsünk rá sort. A mindössze huszonnégy évet élt Kis Szent Teréz ugyanis karmelita rendi apáca volt, aki a szeretet misszionáriusaként a hivatásukat gyakorló papokért imádkozott - magyarázza Pusztainé Jaksity Katalin.

- Részt vehettünk egy csodás misén. A nővérek hangszeres kíséret nélküli gregorián éneke spirituális feltöltődést és megújulást hozott mindnyájunknak. Angyali, szférák fölötti, testetlen hangon szóltak a dalok, azt is mondhatnám: akkor és ott a lélek énekelt - emlékszik vissza a különleges pillanatokra a kórus vezetője.

- Rendkívüli és felemelő élmény volt, hogy két szám erejéig mi is bekapcsolódhattunk és együtt énekelhettünk a karmelitákkal. Kimondhatatlanul jól esett, ahogyan a mise után ők, sőt a plébános és a hívek is, őszinte elismeréssel gratuláltak nekünk.

- Ellátogattunk Elizabet nővér sírjához is, mely ma már zarándokhely. Ez a lengyel szülők gyermekeként Marokkóban született apáca segített a kilencvenes években újjászervezni a karmelita rendet Magyarországon.

- Elizabet boldoggá avatása folyamatban van, hiszen nevéhez csodás gyógyulások fűződnek - emeli ki Pusztainé Jaksity Katalin, aki egy könyvet fellapozva érdekes adalékkal is szolgál: Egy babarci hívő beszámolójának hitelességét, akkor még szajki plébánosként, Bognár Attila atya igazolta.

A kórus tagjai a rendfőnök asszony által nyakukba akasztott skapulárén keresztül immár egyfajta lelki közösséget is alkotnak a karmelitákkal. Búcsúzáskor pedig kiderült, nem érkeztek üres kézzel a mohácsiak: emléklappal kedveskedtek vendéglátóiknak. A sikeres együtt éneklés is megtette a hatását, mert október elsejére, Kis Szent Teréz napjára az Isten dicsőségét dalban hirdető közösség meghívást kapott a rendtől.

Képünkön: a Mohácsi Római Katolikus Plébánia Kis Szent Teréz Kórusa Elizabet nővér sírjánál. Középen fekete mellényben a kórusvezető Pusztainé Jaksity Katalin, mellette karmelita kísérőjük, Sára nővér.

Cserdi Áron