A Dunán is készenlétbe helyezték a jégtörőket - nagy szükség volt rájuk az elmúlt télen

Összesen húsz hajó áll szolgálatban a Dunán és a Tiszán, a Duna magyarországi alsó szakaszán a bajai kikötőben állomásoznak jégtörők. Az elmúlt télen többször is bevetették őket, Mohácstól délre, Szerbiában küzdöttek a jéggel. 

A jogszabályok alapján december 15-én üzembe kell helyezni a jégtörő hajókat, ilyenkor megkezdik a járművek melegen tartását, hogy a rendszerei ne fagyjanak el, és azonnali készültségben tartsák őket.

Összesen húsz hajó áll szolgálatban: Tiszalökön, Tiszadobon, Kiskörén, Szegeden, Baján és Győrben.

A járművek különböző méretűek: a kisebbeket torlaszmegbontásra használják, a 417 tonnás, 1980-as években épített Széchenyi névre keresztelt monstrum pedig a jégtörésre leginkább alkalmas tagja a magyar flottának.

A jégtörő hajókat az elmúlt szezonban a Dunán Mohácstól délre több szakaszon is bevetették, hosszú jégtorlaszokat tudtak megbontani velük, amelyek a jégtörés megkezdéséig csaknem négy méteres vízszintemelkedéseket okoztak.

Idén január 16-án a Jégtörő XI. és Jégtörő VI. útnak indult a szerb-horvát Duna-szakasz felé. Január 17-én elérték a Dálya térségében kialakult jégtorlasz felső határát. A rendkívüli körülmények hatására a Jégtörő VI. aznap elakadt a torlaszban. A Jégtörő XI. hajó folytatta a torlaszon történő áthaladást, január 19-én 11:45 órakor elérte a torlasz alsó határát, Vukovár kikötőjét, majd január 20-án megkezdte a Dálya térségében kialakult csaknem tíz kilométer hosszúságú torlasz bontását, egy átjárható, a jég levezetésére alkalmas csatorna kialakításával. A hajó január 22-én érte el az elakadt Jégtörő VI.-ot, majd a jégmező feldarabolása után a hajópár együtt tért vissza Vukovárra.

Január 18-án a Dunán kialakult jéghelyzetet egy további jégtörőhajó-pár, a Széchenyi és a Jégtörő VII-es indult útnak Belgrád irányába. Feladatuk szerint egy 25-30 cm vastag, acélos jégtáblákból álló összefüggő, 170 kilométer hosszú jégtorlasz bontása volt. A hajópár folyamatosan haladt Újvidék felé, de az előző nap megnyitott csatorna éjjel összefagyott és reggelre mindig beállt. A cél 80-100 méter széles csatorna nyitása és nyitva tartása volt a jégmezőn. Ennek megfelelően a Széchenyi több alkalommal is beállt a torlódott állójégbe, a két nyom közötti részt pedig a döngölő és a hajó által keltett hullámok letörték. A letört nagyobb darabokat a Jégtörő VII. terelte, törte kisebbekre és aprította - sikerrel.

A kutatások egyébként a folyó magyarországi alsó szakaszán az utóbbi évtizedekben jelentősen kisebb az esélye annak, hogy megálljon a jég.

Az elvégzett szabályozási munkák és az ebből a szempontból kedvező környezeti hatások következtében javultak a lefolyás, és ezzel együtt a jéglevonulás feltételei, csökkent a jégmegállás veszélye. A jéghelyzet tehát javult, mindazonáltal a vizsgálatok azt mutatják, hogy számítani kell szélsőséges hidrometeorológiai viszonyokra, így ha ritkábban is, de kialakulhat jeges árvíz.

A Baján állomásozó jégtörők feladata többek között a téli kikötők biztosítása, illetve a folyó áramlását veszélyeztető jégdugók felszámolása. Mivel Szerbia és Horvátország a közös érdekű Duna-szakaszra nem tud jégtörőhajót biztosítani, a Mohács alatti szakaszon is a magyar jégtörők működnek közre a védekezési feladatokban.

Képünkön: jégtáblák között halad a magyar Jégtörő XI. hajó a Dunán a horvátországi Dálya térségében 2017. január 17-én.
Máté Balázs - Fotó: MTI/Molnár Edvárd

Máté Balázs - Fotó. MTI/Molnár Edvárd