Majdnem elveszett a Busó Mese, Hárich-Honvéd Anita azonban közbelépett, s könyv lett az alkotásból

2019. február 26. kedd 15:55

Majdnem elveszett a Busó Mese, Hárich-Honvéd Anita azonban közbelépett, s könyv lett az alkotásból

Évekig keringett a világhálón Busó Misi története, a mesét azonban mindeddig nem adták ki nyomtatásban. A Mohács Térsége Óvódaközpont, Bölcsőde és Családi Bölcsőde igazgatója, Hárich-Honvéd Anita felkutatta és Mohácsra hívta Takács Viktóriát, a Busó Mese alkotóját, aki pénteken a Busóudvarban személyesen adja át a rajzpályázat díjazottjainak könyvét. 

 


- Az egyik óvónő, Hahner Melinda talált rá a mesére több évvel ezelőtt az interneten. Évről évre mesélték a gyerekeknek, akik nagyon szerették. Melinda kérte, hogy kutassam fel a szerzőjét, hátha hozzájárul, hogy kinyomtassuk, s kicsit propagáljuk a meséjét. Természetesen, mivel a lehetetlen fogalmát még most sem ismerem, rögtön keresni kezdtem Takács Viktóriát a világhálón, s rövid időn belül már e-mailt is váltottunk. A szerző elfogadta a meghívásom a gyerekek számára kiírt, a busójárásról szóló rajzpályázat eredményhirdetésére. A díjazottak az általa illusztrált, írt, dedikált könyvet kapják ajándékba pénteken a Busóudvarban - mondta lapunknak Hárich-Honvéd Anita.

Névjegy:

Takács Viktória Győrben született, de már lassan 20 éve Budapesten él családjával. Jelenleg grafikus és illusztrátorként dolgozik, elmondása szerint a rajzolás és az alkotás mindig az élete fontos része volt.


- A Busó Mese régebben született, 2014-ben meséltem a lányaimnak a busójárás idején - mondta Takács Viktória (képünkön). - A célom az volt, hogy egy kedves mesén keresztül megismertessem a gyerekekkel ezt a csodálatos népszokást. Akkor elkészültek hozzá az első grafikai tervek is, és az egész könyv vázlatát feltöltöttem - leginkább magamnak, hogy biztosan meglegyen - az internetre.

Részlet a meséből

„Vince bácsi ekkor kinyitotta a nyikorgó ajtajú, barna szekrényt és egy félel-
metes maszkot vett elő. Hatalmas szarvai, óriási szőre és vörös, vicsorító po-
fája volt. Misi egy pillanatra megijedt, de érezte, hogy a ,,született télüldöző"
címmel okosabb, ha továbbra is bátornak mutatkozik.
Aztán, ahogy jobban szemügyre vette a maszkot, már nem is találta olyan
csúnyának. Hiába volt szörnyeteg, mégis érdekes vonásai és szép színei voltak.
Fűzfából faragták - mondta Vince bácsi - és régen állatok vérével festették
meg. Persze ezt már festék díszíti, de ma sincs köztük két egyforma! Minden
maszk más és más.
- És mondd Vince bácsi, tényleg el tudjátok kergetni a hideget?
- Általában sikerül. Főleg, amikor ilyen gyengécske a tél.
- Hogyan kergetitek el?
- Kiabálunk és zajongunk a jelmezeinkben. Nagy koporsóba zárjuk a hideget,
és a Dunán úsztatjuk el. Még ágyúval is utána lövünk, hadd meneküljön!"

A sok egyéb munka miatt végül mégis fiókba került, de minden évben a fejemben volt, hogy be kellene fejezni. Idén aztán úgy hozta a sors, hogy Hárich-Honvéd Anita rátalált a mesére és megkeresett azzal, hogy szeretné az idei mohácsi rajzpályázat díjazottjainak átadni a könyvet. Nagyon megörültem, mert ez remek motiváció volt, hogy véglegesítsem a mesét. Elég kevés idő állt rendelkezésemre, amit még rövidített egy kiadós influenza is, de végül időben elkészültem. Nagyon szeretem benne a rajzokat és a történetet is sikerült végleges formába önteni.

A közösségi médiában azonnal népszerű lett a könyv, többen is jelezték, hogy megvásárolnák Busó Misi történetét.


- Amikor megmutattam a közösségi oldalon, engem is meglepett, hogy milyen nagy az érdeklődés. Úgy tűnik, a busójárásnak nagyon erős rajongó tábora van felnőttek és gyerekek között egyaránt. Sok anyuka és óvónéni írt, hogy szeretne a könyvből, de fiatalok is sokan megkerestek. Remélem, a gyerekeknél is sikeres lesz, hiszen nekik készült. Én gimnazista koromban voltam először a busójáráson, ami azonnal elvarázsolt. Most csak a pénteki napot tudom ott tölteni, de jövőre időben foglalok szállást és családostól megyek.

Ha valaki szeretne még a könyvből vásárolni, a [email protected] email címen megrendelheti, az ára 1900 Ft.


 

 


Erdélyi Bianka - Fotó: Farkas Csaba