Prakatur Tamás hídján senki sem mehetett át, de a szájhagyomány máig őrzi az emlékét

2023. január 22. vasárnap 11:18

Prakatur Tamás hídján senki sem mehetett át, de a szájhagyomány máig őrzi az emlékét

Aki Prakatur hídján szeretne átkelni Mohácsnál a Dunán, annak különleges képességekkel kell rendelkeznie. A legegyszerűbb az lenne, hogy tudna a vízen járni, de az kevesek kiváltsága. Ha gazdag lenne, akadhatna helikoptere, hajója, az is megoldásnak tűnne. Úszva szintén megoldható a dolog, de száraz lábbal még nem megy. Ennek állított emléket egy mohácsi szólás. Mert aki az egykori országgyűlési képviselő által megépíteni kívánt műtárgyat emlegeti, az bizony nem jut sehová, különösen nem a túlpartra. Remélhetőleg, hamarosan okafogyottá válik a városi legenda, vagy mosolyogva fognak rá emlékezni a legújabb generáció tagjai. 

 

A fellelhető újságcikkek szerint dr. Prakatur (egyes ritka esetekben írták Prukatornak is!) Tamás jogász aktív közéleti, politikai szerepet töltött be Mohácson.

Országgyűlési képviselőként a Parlamentben is képviselte körzete érdekeit. Többször is szóba jött 1920 után, hogy milyen nagy szüksége lenne a településnek egy hídra.

De már az előtt jóval, 1916-ban, a helyi költségvetési vitában, a dunai gőzkomp kezelőinek bére, más költségvetési ügyek kapcsán szintén hallatta a hangját. Nem mindig tudta érvényesíteni az akaratát, de nehezen törődött bele a sorsába.

Amikor az egyetemi végzettségű városatya már nem volt néppárti országgyűlési képviselő, a tervéről azért még nem tett le.

Hiszen, például az 1926. április 21-én megjelent Dunántúl című napilap is írt róla, meg persze más mohácsi küldöttekről. Ők, harmincan felkerekedtek, hogy meglátogassák Albert főherceget. (Az mondjuk a rövid írásból nem derült ki, hol jött létre a találkozó.)

Rúgta a bőrt

Egy 1901-ben, július 24-én megjelent újságban arról lehetett olvasni, hogy a jó hírű Mohácsi Torna Egylet (MTE) a Szabadkai Sport Egylet ellen lépett pályára idegenben. Előtte a Pécset, meg a Pozsonyt verték meg. Szabadkán, a zombori kapunál, a réten rendezték meg a találkozót! Az MTE 4:2 arányban maradt alul, bár a bíró nagyon részlehajlóan vezette a mérkőzést. Mindez önmagában is érdekes lenne, de a vendégalakulat tagja volt főhősünk, Prakatur Tamás is.

Előadták, hogy a gazdák saját pénzükből, önerőből szerettek volna hidat verni a Duna folyó felett. Tették volna ezt földbirtokuk arányában, vállalva a súlyos terheket.Bár nyilván derűlátó módon, ám pontatlanul mérték fel a lehetőségeiket.

A híd ügyében próbált Prakatur országos szintű politikai támogatókat szerezni maga mellé. Végül minden igyekezete ellenére sem tudott jelentősebb eredményeket felmutatni. De programbeszédeiből soha nem hagyta ki a városi építkezés említését.

Ennek kapcsán aztán neve szinte évszázada forrt össze a beruházással.

Ha egyszer, belátható időn belül végig gördítenek majd egy hordót a mohácsi hídon az avatás alkalmából, akkor azt babonából, a nyugalom megőrzése érdekében nem Prakatur Tamásról kellene elnevezni. Esetleg az egyik pilont hívhatnák azért úgy, emléket állítva egy amúgy harcos lokálpatriótának.

Képünkön egy korabeli mohácsi képeslap látható.

Pucz Péter - Fotó: Magyar Nemzeti Digitális Adattár