Sejten belül forgattak filmet német mikrobiológusok

Rövidfilmet is sikerült forgatni a sejten belül, amikor német mikrobiológusok a belső molekuláris anyagcsere folyamatát tárták fel.

A komponensek és a mozzanatok részletes megismeréséhez kémiai szondát és nagy felbontású fluoreszkáló mikroszkópot vettek igénybe a berlini Leibniz Molekuláris Gyógyszerészeti Intézet, a Berlini Szabadegyetem és a Berlini Egyetemi Klinika tudósai - közli a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányuk.

Az anyagok sejten belüli szállítása az emberi test sokféle működésében játszik jelentős szerepet, például a tápanyagok vérből való felvételekor vagy az agyi ingerületátvitelnél. Az élő sejten belüli anyagmozgás első pillantásra a nyüzsgés képét mutatja: anyagok készülnek és lebomlanak, háromdimenziós szerkezetek keletkeznek, majd szétoszlanak. Amikor a sejt a környezetből felvesz egy anyagot, bemélyedés keletkezik a sejthártyán, ebből apró edény alakul, amely a tápanyagot szállítja.

A Volker Haucke vezette csoport azt kutatta, mi irányítja az évezredek folyamán optimalizálódott bonyolult folyamatot. Ahogy korábban ismeretes volt, bizonyos komponensek ott gyülekeznek, ahol a sejthártya bemélyed. Ezek közt szerepel a PIP nevű anyag, amely egy enzim hatására megváltoztatja az arculatát, ezzel döntő szerepet játszik az anyagszállító edénykék felépítésében, lebontásában és tárolásában.

Ha mesterségesen blokkolják ezt az enzimet, a folyamatot is befagyasztják: a hólyagok a sejthártyán maradnak - ezt sikerült is lefilmezni. A rendszer ugyan magától működik, mégis reagál a külső hatásokra. A tudósok feltételezik, hogy a szóban forgó enzim sejten belüli szenzorként működik, és arról gondoskodik, hogy a sejt táplálékhoz jusson és osztódjon. Ez különösen a rák esetében lényeges.

A PIP egyúttal a sejtek közti kommunikációt is befolyásolja, ennek pedig az idegi eredetű megbetegedések és az Alzheimer-kór gyógyításában van jelentősége.

(mti)