Egyre gyakoribb a kelet-európai elektronikus kémkedés

Erőteljesen növekszik a kémkedési célú számítógépes kalózkodás, és azon belül is nő a kelet-európai csoportok és nemzeti kormányok szerepe - állapítják meg a számítógépes behatolásokkal foglalkozó egyik legátfogóbb éves tanulmány készítői.

Az ilyen célú behatolások szálait tavaly 49 százalékban kínai és kelet-ázsiai országokhoz lehetett visszavezetni, 21 százalékban pedig kelet-európai, főként oroszul beszélő népességű országok jelentették gyaníthatóan a kiindulópontot - áll az amerikai Verizon Communications Inc. 2013-ra vonatkozó jelentésében.

A hekkerek a vizsgált adatok több mint felét egyesült államokbeli "áldozatoktól" szerezték meg. A hírszerzési incidensek elkövetőinek mintegy negyede nem volt köthető egyetlen országhoz sem - olvasható a dokumentumban.

Az elektronikus kémkedés nem minden vizsgált esetéért voltak okolhatók kormányok. Az adatszolgáltató magáncégek, állami ügynökségek kutatói a hírszerzési célú támadások 11 százalékát tulajdonították szervezett bűnözőknek és 87 százalékát kormányoknak. Egyes esetekben bűnbandák valószínűleg azért kaparintottak meg adatokat, hogy azokat eladják kormányoknak vagy az áldozat vetélytársainak.

A Verizon-jelentés egyik készítője, Dave Ostertag véleménye szerint a kiberkémkedés manapság a legnagyobb veszély az adatbiztonságra. A tanulmányban egyébként 63 ezer esetet vizsgáltak meg és értékeltek 95 országra és ötven világszerte tevékenykedő szervezetre kiterjedően.

Forrás: MTI