Zenész is lehetett volna Megyeri Károlyból, de élete szerelme, a foci győzött
2018. október 12. péntek 17:39
1974-ben, Mohácson lett igazolt játékos Megyeri Károly, akinek a neve minden baranyai focirajongónak ismerősen cseng. Az egykori kiváló középpályás játszott a Pécs kupagyőztes csapatában és Németországban is, jelenleg a Bozsik program alközpont-vezetője.
Megyeri Károly tehetsége már általános iskolás korában is megmutatkozott, ekkor kezdte a labdarúgást Mohácson a Park Utcai Általános Iskolában Péntek Károly testnevelő tanárnál, majd a Mohácsi Torna Egyletben folytatta. Tizenhárom évesen már az ifiben játszatta edzője, Csanda József, a nála idősebb, 17-18 éves labdarúgókkal.
- 1974-ben volt egy országos tehetségkutató, ahol bekerültem a legjobb negyven közé Róth Antival, s gyakorlatilag akkor szúrt ki bennünket Garami mester, így kerültünk a PMFC Sportiskolához - emlékezett Megyeri Károly.
Nem sokkal később kezdte meg középiskolai tanulmányait a pécsi Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumban (akkoriban Komarov), majd 1979-ben, 18 évesen mutatkozott be az NB I-ben, ahol mások mellett Katzirz Béla, Lutz Jakab, Dárdai Pál és Kincses Viktor is játszott.
- Nagyon jó csapat volt, igazi klasszikus. Szerettem ott lenni, de sokáig nem maradtam, mert elég fiatal voltam még akkor. Úgy döntöttem, visszamegyek Mohácsra és az NB II-ben folytatom a fejlődésem érdekében - idézte fel emlékeit a focista.
Két évet játszott Mohácson, majd Szekszárdra került a katonaság miatt, s ott rúgta a bőrt három évig, szintén a másodosztályban. 1985-ben, amikor Garami József lett ismét a PMFC edzője, visszakerült Pécsre.
Egyszer a Tettye vendéglőben is muzsikált
Megyeri Károly 1961-ben született Mohácson. Első házasságából született Eszter nevű lánya, a másodikból pedig a fia, Ákos. A napokban született meg unokája, Mayra. Fia, Megyeri Ákos viszi tovább a hagyományt, jelenleg a PMFC U-16-os csapatának játékosa. Nem sokan tudják, de Megyeri Károly zenészként kezdte. Az általános iskolában szolfézst tanult, rézfúvós hangszereken játszott, s még zongorázott is. A Tettye vendéglőben egyszer még fel is lépett barátai kedvéért, ahol egy tenorkürtön muzsikált mindenki nagy örömére.
- Garami Józsi bácsi nem felejtett el engem, aminek nagyon örültem. Visszatértem az NB I-be, 91-ig voltam a PMFC-nél, részese lehettem az igazi sikerkorszaknak is. Szereztünk egy ezüst- és egy bronzérmet a bajnokságban, '90-ben megnyertük a Magyar Kupát is.
Aztán 1991-ben kapott egy külföldi ajánlatot, amit elfogadott, s Németországba ment a családjával együtt. Két évet töltött profiként a német harmad-, kettőt a negyedosztályban, közben pedig megszerezte a C licenszes edzői képesítést is.
- 1995-ben volt egy komolyabb sérülésem, s akkor egy kicsit gondolkodóba estem, hogy egyáltalán hogyan tovább, a pályafutásom is veszélybe került. Szerencsére rendbe jöttem, s öt év után hazatértem az akkor NB II-es Mohácsba.
Egy évvel később az akkor megye I-ben szereplő MTE játékos-edzője lett, az első évben megnyerték a bajnokságot, majd az NB - III-ban még három évig vezette a csapatot játékos-edzőként.
Harmincnyolc évesen pár helyen még megfordult, Sombereken, Székelyszabarban, de aztán tényleg abbahagyta a pályafutását.
1999-ben a PMFC és a Dunántúli Napló közösen szervezett neki egy búcsúmeccset Mohácson, amire máig is nagyon büszke.
A foci természetesen örök szerelem marad az életében, a mai napig a PMFC öregfiúk csapatának tagja, s a Bozsik program alközpont-vezetője Mohácson.
Pauska Petra - Fotó: Dittrich Éva
Facebook box
Megosztás
Mások most ezeket a cikkeket olvassák
- Részben megváltozott a betegek...
- Novemberben is nálunk volt a...
- Mutatjuk, hogyan alakulnak a...
- Kijavították a hibát, ismét...
- Nem hagyják ki az adventi vásárokat a...
- Felmérés: a Fidesz biztosan őrzi az...
- Hálapénzt kérő szülésznők ellen...
- 2025-től az állam finanszírozza a...
- Több mint hetven határsértőt...
- A pécsi vasútállomásra is begördül a...