Vége a pécsi EKF-pernek: börtönbe mennek a csalás elkövetői, kártérítést is fizetniük kell

Több mint tíz évvel a pécsi EKF-projekt lezárulta után jogerős ítélet született egyes beruházásokkal megbízott fővállalkozókkal szemben. Két vádlottra letöltendő börtön, vagyonelkobzás vár, s kártérítést is kell fizetniük a ki nem fizetett alvállalkozók számára. 

A másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék a csütörtökön kihirdetett ítéletével a Pécsi Járásbíróság tavaly hozott megváltoztatta.

A döntés az első- és másodrendű vádlott férfiak bűnösek társtettesként elkövetett 20 rendbeli csalás, egy rendbeli csődbűncselekmény, számvitel rendje megsértésének és közokirat-hamisítás bűntettében.

A harmadrendű vádlott férfi bűnös felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás  és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében.

A negyedrendű vádlott nőt szintén bűnösnek mondták ki felbujtóként elkövetett 3 rendbeli közokirat-hamisítás és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében.

Az elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül 3 év végrehajtandó börtönbüntetésre, 5 évi gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 3 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra, a másodrendű vádlottat 2 év végrehajtandó börtönbüntetésre, 5 évi gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra és 2 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélték.

A harmadrendű vádlottat 500.000 forint pénzbüntetésre, a negyedrendű vádlottat halmazati büntetésül 250.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az első- és másodrendű vádlottakkal szemben személyenként 85.432.187 forint vagyonelkobzást rendelt el.

A bíróság az első- és másodrendű vádlottakat kötelezte tizennyolc magánfél részére összesen184 millió forint kártérítés megfizetésére.

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az elsőrendű és a másodrendű vádlott által irányított gazdasági társaság 2009-ben kötött szerződést a pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010" projekt keretében Pécs önkormányzatával beruházások kivitelezésére, mintegy 2 milliárd forint vállalkozói díj fejében.

A kft. a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges munkaerővel, eszközökkel, anyaggal egyáltalán nem rendelkezett, a munkákat teljes egészében alvállalkozók igénybevételével kívánta elvégezni. A cég a munkák előfinanszírozásához szükséges tőkével, pénzügyi eszközökkel nem rendelkezett.

A vádlottak az alvállalkozók által elvégzett munkák után a számlákat az általuk irányított cég nevében rendszeresen kiállították és benyújtották a velük szerződő önkormányzathoz. Pécs önkormányzata, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtott számlákat kiegyenlítette, melynek során közel 2 milliárd forint kifizetésére került sor.

Annak ellenére, hogy a fővállalkozó felé a benyújtott számlák teljes egészében ki lettek egyenlítve, ily módon az alvállalkozók kifizetéséhez szükséges pénz rendelkezésre állt, a kft.-t irányító első- és másodrendű vádlottak a munkákat ténylegesen elvégző és finanszírozó alvállalkozókat egyáltalán nem, vagy nem teljeskörűen fizették ki.

A vádlottak az átutalt pénzösszegekből az alvállalkozóik kifizetése helyett 2009-2011. években összesen mintegy 350 millió forintot saját maguk, illetve az érdekeltségükbe tartozó kft. részére fizettek ki kölcsön címén.

A vádlottak összesen 20 alvállalkozó részére a vállalkozói díjat nem fizették ki, mellyel cégenként 100.000 forinttól 100.000.000 forintig terjedő, összesen mintegy 538 millió forint kárt okoztak az alvállalkozóknak, melyből 316 millió forint kár nem térült meg.

A két cégvezető, miután a kft. tartozása a több százmillió forintot meghaladta, a gazdasági társaságot fiktív személyek részére értékesítették úgy, hogy a társaság ekkor még rendelkezésre álló közel 80 millió forint vagyonát eltulajdonították. Ezen fiktív cégeladásban vettek részt a harmad-, negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak.

A másodfokú ítélet az első-, másod- és negyedrendű vádlottak vonatkozásában jogerős, a harmadrendű vádlott és védője három napot tartottak fenn a fellebbezés esetleges bejelentésére. Az ötöd- és hatodrendű vádlottak vonatkozásában már az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett.

Képünk archív felvétel.

EQM