Szigetté változott a Szabadság-zátony: öt esztendő után lezárult a Duna-mellékág rehabilitációja

Széleskörű összefogással, igen komoly természetátalakító munka árán sikerült újra kivételes élőhellyé, természeti környezetté varázsolni a Szabadság-zátony mellékágát: a nagyszabású környezetvédelmi beruházás részleteiről, jelentőségéről és befejezéséről október 2-án tartottak sajtótájékoztatót a mohácsi Városháza dísztermében a programban érintett szervezetek.

A projekt közreműködői, a WWF Magyarország, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű ZRt., Mohács Város Önkormányzata, az Európai Unió és a Coca-Cola Magyarország képviselőinek jelenlétében Fáth Ákos, a WWF hazai igazgatója elmondta: az 1990-es évek eleje óta tartó magyarországi működésük legnagyobb környezetvédelmi beruházását jelentette e több éves munka.

E tevékenységgel valami véget ért, de valami el is kezdődött - tette hozzá, számot adva arról is: az elmúlt években e program révén igen értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagodtak, amelyek a későbbi, hasonló dunai vagy tiszai beavatkozások idején minden bizonnyal hasznukra válnak.

Hozzászólásában Szekó József arról beszélt: gyermekkora óta ismeri a szigetet és környékét, s már első polgármesteri ciklusa óta foglalkoztatta a zátonyköz revitalizációjának gondolata. Egy szerencsés véletlen folytán találkozott Márkus Ferenccel, a WWF korábbi igazgatójával, akivel „hivatalosan" először egyeztettek e témáról.

Az elgondolás mellé idővel egyre több partner sorakozott fel: 2004-es keltezésű például az az együttműködési megállapodás - mutatta polgármesterünk a dokumentumot - amelyet a jelenlévők nagy része közel tíz éve már aláírt.

A felek már akkor rögzítették: „... kinyilvánítják, hogy a Mohács térségében található, fokozottan védett Szabadság-zátony feltöltődő zátonyközének rehabilitációja, a szabad vízjárás biztosítása folyógazdálkodási, vízbázisvédelmi és természetvédelmi szempontból egyaránt indokolt, ugyanakkor összhangban van a térség lakosságának azon igényével, mely a zátonyköz vizének hosszú távú megőrzésére és hasznosítására vonatkozik".

Szekó József kiemelte: karöltve a WWF-fel háromszor is pályáztak az Európai Unióhoz, hogy támogatást nyerjenek el e nagyszabású munkához, s a harmadik próbálkozást végre siker koronázta. Polgármesterünk örömmel üdvözölte, hogy a Coca-Cola is felsorakozott az ügy mellé, igen jelentős anyagi terheket magára vállalva az összesen több mint félmilliárd értékű projektből.

- Nagy öröm a mohácsiak, a horgászok, az evezősök, a vízitúrázók, természetjárók, strandolók számára, hogy visszakapták egykori víziparadicsomukat: bár, egy kis türelmet kérünk mindenkitől, hiszen két-három évnek még legalább el kell telnie addig, amíg a természeti környezet a korábbi évtizedekéhez nagyjából hasonlatos lesz - mondta Szekó József.

A folytatásban azt a tíz perces filmet láthattuk, amely a kezdetektől adott számot a zátonyköz-rehabilitáció lefolyásáról, az előkészületekről, a munkák jelentőségéről, a szigetet a parttal összekötő, a víz útját álló keresztkőgát elbontásáról, az az alatt húzódó vízvezeték kiváltásának feladatairól.

A képsorokat Siposs Viktória projektvezető úgy kommentálta: ha nem avatkoznak be időben, e mellékág páratlan élővilága idővel teljesen eltűnt volna. Szerencsére e veszély elmúlt, e beavatkozással párhuzamosan a sziget tájidegen fafajtáit eltávolították, helyükre őshonos fajtákat telepítettek. További fontos vívmány, hogy a lassú folyású mellékágban - ahol egész évben zavartalan a vízáramlás - ívó halfajok számára biztonságos szaporodóhely jött létre.

A DDNPI igazgatója példaértékűnek nevezte azt az összefogást, amellyel valóban élővé sikerült tenni ezt a kivételes jelentőségű élőhelyet. Závoczky Szabolcs úgy fogalmazott: a pusztulásra ítélt területet a huszonnegyedik órában mentették meg. A nemzeti park vezetője aláhúzta: egyik kiemelt céljuk volt, hogy a sziget ártéri ligeterdejében háborítatlan élőhelyet biztosítsanak az ott élő állatoknak, például az ott fészkelő, ritka ragadozó madaraknak.

Mesterhármas - e szót a Coca-Cola Magyarország képviseletében Jakab Judit használta, aki úgy vélte, egyedülálló és örömteli, hogy az uniós támogatás, az önkormányzati és más közpénzek, valamint az üzleti szféra, jelesül cégük által biztosított forrásokból egy ilyen nagyszabású és nagy jelentőségű természetvédelmi program valósulhatott meg.

Az üdítőitalgyár PR-koordinátorától megtudtuk: a vállalat összesen közel 100 milliót költött e célra, emellett munkatársaik nem egyszer tevőlegesen is bekapcsolódtak a terepen végzett feladatokba.

A projekt vízgazdálkodási munkáiért felelős Abonyi Csaba kiemelte: az elmúlt hónapokban 160.000 köbméter iszapot kotortak ki a mellékágból, a víz útját álló kőgátból 6.000 köbméter követ távolítottak el.

Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi, Folyamszabályozási és Vízminőség-kárelhárítási Osztályának vezetője úgy látta, valamennyi szereplő eredményes munkát végzett, a továbbiakat már a Dunára, a természetre kell bízni...

- A nagyszabású természetvédelmi beavatkozás olyan szempontból sem volt közömbös, hogy az érintett területen a Dél-Dunántúl egyik legkomolyabb vízbázisán található - hallhattuk Fábrik Tamástól. A Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. főmérnöke örvendetesnek nevezte, hogy az átalakítás nyomán, a természetes áradások következtében megújul s vízbázis, s minden bizonnyal javul a víz minősége ezen a területen.

A sajtótájékoztató résztvevői ezt követően helyszíni bejáráson vettek részt a WWF Magyarország munkatársainak kalauzolásában.

Képünkön: Molnár-Baji Éva (WWF Magyarország), Siposs Viktória, Fábrik Tamás, Szekó József, Fáth Ákos, Jakab Judit, Abonyi Csaba és Závoczky Szabolcs a sajtótájékoztatón.

Ádám Miklós