Ne a bosszú vezessen, de ne is felejtsünk: a trianoni döntésre emlékeztek Mohácson

A magyar országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét, a trianoni döntés napját a nemzeti összetartozás napjává. Ebből az alkalomból Mohácson is megemlékeztek a kilencvennégy évvel ezelőtti eseményekről és azok máig ható következményeiről.

A rendezvény szónoka, Ferkov Jakab, a Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója beszédében felidézte az 1920-as diktátummal járó legfontosabb számokat: Horvátország nélkül az ország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre zsugorodott, a népesség húszmillióról 7,6 millióra csökkent. Több mint hárommillió magyar rekedt az új határokon kívül.

- A nemzetiségi köntösbe csomagolt határmeghúzás valójában gazdasági rablás volt - világított rá az összefüggésekre a mohácsi múzeumvezető, utalva a mezőgazdasági és az ipari területek drasztikus átrendeződésére.

A Kisantant országai Magyarországgal szemben katonailag is bebiztosították magukat, a titkos klauzula a támadó háború lehetőségét is tartalmazta. A nap szónoka ezt a győztesek félelmével magyarázta. Úgy vélte, ez is azt támasztja alá, hogy nem volt igazuk.

A Trianonnal létrejött államalakulatok zöme szétesett - hívta fel a figyelmet Ferkov Jakab, aki hangsúlyozta: „Igazságunk tudatában sem szabad, hogy a bosszúállás alacsonysága vezessen minket, viszont felejtenünk sem szabad."

Képünkön: a nemzeti összetartozás napján a Mohácsi Polgárok Olvasóköre adott tartalmas és méltó műsort Mi nem felejtünk, nem felejthetünk címmel.

Cs. Á.