Nagnyárádon az "ifjú pár" néha havonta háromszor is állt az oltár előtt

A hagyomanyos sváb lakodalomban a hétvégén igen szépszámú vendégsereg gyűlt össze Nagynyárádon. Ezúttal a menyasszonyt, Erb Franciskát Hartveg Balázs vőlegénynek kérte ki a falun zeneszóval végigvonult násznép kíséretében Heider Patrik vőfély, akinek a koszorúslány párja Erb Dorottya volt.

Az esküvőn egyedül a pap tartotta templomi szertartás maradt el, amúgy minden részletében igazi lakodalom volt ezúttal is, csakúgy, mint évtizedek óta már számtalan alkalommal. A vendégeknek a népviseletet viselt lányok kiosztották a masnis rozmaringágat, kuglófot, kalácsot kínáltak.

Magát a népszokást, az esküvői ceremóniát Szalay Kata németül és magyarul ismertette, mielőtt a menet a vőfély vezetésével elindult kikérni a menyasszonyt. A mesés öltözékű ifjú hölgy édesapja és hasonló viseletben koszorúslány húga, illetve édesanyja kíséretében lépett ki a házból, aztán zeneszó mellett vonult a násznép a templomba. Itt az oltár előtt szemben álltak a főszereplők a padsorokban ülőkkel, míg a templom és a falu történetének ismertetője hangzott el.

A kultúrházban aztán a táncrendnek megfelelően ropták a fiatalok a szülőkkel, keresztszülőkkel, majd a menyasszonytáncot az ajándékozásnál - mert az is volt, méghozzá a valaha szokásos tárgyakkal, az ágyterítőkkel, edényekkel. Természetesen a vacsorát is a hagyományokhoz hűen tálalták, összesen 580 töltött káposztát és a 28 tepsiben sült 840 túrós-, valamint grízes-meggyes rétest szolgálták föl a vendégseregnek, akik a finom étkek után jókedvűen mulattak késő estébe nyúlóan a hamisítatlan hangulatú lakodalomban.

- Május 11-én volt húsz éve, hogy a Nagynyárád-Grossnaarad Magyar Német Baráti Kört bejegyeztettük az egyesületek sorába, s úgy gondoltuk, hogy a kerek évforduló alkalmából megrendezzük a lakodalmast - mondta Zsifkovics Józsefné. Mint említette, első alkalommal 1976-ban elevenítették föl a szép hagyományt a néhai Nyúl Magdi néni ötletének köszönhetően, de azóta már ő volt a főszervező, közreműködői, segítői pedig a baráti kör tagjai és szimpatizánsai. 

- A 90-es évektől a külföldiek részéről igen nagy lett az érdeklődés e rendezvényünk iránt, volt olyan hónap, hogy három alkalommal is lakodalmaztunk. Összeszámoni is nehéz lenne, hogy a lányok közül hányan vállalták a menyasszony-, a fiúk közül pedig a vőlegény szerepét, a legtöbbjük már rég igaziból is oltár elé állt a szíve választottjával - mesélte Zsifkovicsné Gizi.

Arra nem szívesen emlékezik, hogy a 2000-es évek elején volt egy időszak, amikor nem lehetett lakodalmazni, az akkori polgármester megtiltotta, hogy a templomba bemenjenek, s attól kezdve az érdeklődés is kisebb lett e program iránt. Viszont 2012-ben Beremenden, majd később Lippón mutatták be a sváb lakodalmat hatalmas sikert aratva.

- Itthon és külföldön egyaránt az idősebb generáció kedves emléke az ilyen lakodalom, s ahogy e korosztály fogy, úgy egyre kisebb az igény is erre a programra. De alkalmat kell találnunk időnként a tartására, hogy a hagyományt életben tartsuk, tovább örökítsük, a most fiatalokkal is megismertessük, hiszen láthatóan jól érzik magukat a közreműködők és szerencsére még vagyunk jónéhányan, akik sütünk-főzünk. Sőt, kell a falunak is, a hétköznapokat megszínesíti egy-egy ilyen rendezvény. Most is érzékelhető volt a készülődés a vendégek fogadására, szinte minden háznál úgy csinosítgatták a portákat, mint nagyobb ünnepek, vagy igazi lakodalom előtt - jegyezte meg Zsifkovics Józsefné.

Képünkön: Erb Dorottya, Heider Patrik, Erb Franciska, Hartveg Balázs, a mikrofonnál Szalay Kata, a sváb lakodalmas főszereplői.

B. M.