Mohács polgármestere: álhír, hogy a városvezetés elbontaná a Duna-parton az árvízvédelmi falat

2025. június 06. péntek 09:15

Mohács polgármestere: álhír, hogy a városvezetés elbontaná a Duna-parton az árvízvédelmi falat

A gőzerőre kapcsolt suttogó propaganda azt terjeszti, hogy a városvezetés az árvízvédelmi partfal elbontására készül. Pávkovics Gábor, Mohács polgármestere a városlakókhoz intézett Facebook-bejegyzésében cáfolta az álhíreket, leszögezve, a védmű teljes elbontása semmilyen formában nincs napirenden, ilyen javaslat soha nem készült, és nem is készül.

 

 

 

Amint az ismert, a mohácsi csata ötszázadik évfordulójához kapcsolódóan a Duna-part átépítése, valamint a Szent János Hotel bővítése is napirenden van, s ehhez részben megbontanák az áradások ellen védő betongátat, amit szükség esetén mobilgáttal helyettesítenének.


A VAN Egyesület képviselői az áprilisban tartott képviselő-testületi ülés reggelén kiosztottak egy általuk szerkesztett és jegyzett előterjesztést, helyi népszavazás kiírására irányuló indítvánnyal a főtéri parkoló megszüntetése, valamint a beton árvízvédelmi gát tervezett elbontása ügyében.

Utóbbi kapcsán a következő kérdés helyi népszavazásra bocsátását javasolták:


2. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a város belterületén húzódó jelenlegi, beton árvízvédelmi falat teljes egészében meg kell tartani, és ne kerüljön sor annak elbontására, vagy mobilgátra cseréjére?"

A testület akkor nem vette napirendjére a kezdeményezést, a napokban tartott rendkívüli ülésen, Pávkovics Gábor, Mohács polgármestere a témát érintő előterjesztésében úgy foglalt állást, az előzetes hitelesítési eljárás hiánya miatt a képviselő-testület nem hozhat érdemi döntést a népszavazásról.


Hozzátette, amennyiben a VAN továbbra is kitart a helyi voksolás kezdeményezése mellett, lehetőségük van a hitelesítési eljárás megindítására, s annak eredményes lebonyolítását követően a testület szavazhat is róla.


Kiemelte ugyanakkor, hogy azonosulni tud azzal az elképzeléssel, hogy Mohács lakossága folyamatosan tájékoztatva legyen a várost érintő minden egyes fontos mozzanatról, ami a továbbiakban meghatározó lehet az életükben.

Javasolta egy olyan online felület kidolgozását és elindítását, mely sokkal nagyobb részletességgel tárná fel a lakosság véleményét, rögzítené elképzeléseiket, javaslataikat.

Ehhez egy részletes tájékoztató anyag is készül a Széchenyi tér és a Duna-part tervezett átépítéséről.

A képviselő-testület többsége támogatta az elképzelést, így arról született döntés, hogy kidolgozzák a lakossági véleményfelmérés módszertanát, kialakítják és működtetik az erre szolgáló online felület. Szeptember 30-ig pedig magát a felmérést is el kell végezni, amiről az azt követő testületi ülésen számolnak majd be.

A suttogó propaganda révén viszont továbbra is tartja magát az a pletyka Mohácson, hogy a városvezetés márpedig a teljes védmű elbontására készül.

Pávkovics Gábor, Mohács polgármestere a városlakókhoz intézett Facebook-bejegyzésében cáfolta az álhíreket.

Azt írta, „az elmúlt napokban ismét megjelentek olyan híresztelések, amelyek szerint a városvezetés elbontaná a Duna-parti árvízvédelmi falat. Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak, és félrevezető módon igyekeznek riadalmat kelteni.

A valóság ezzel szemben a következő:

A védmű teljes elbontása semmilyen formában nincs napirenden, ilyen javaslat soha nem készült, és nem is készül.

A városvezetés egyedül a Millenniumi emlékmű és a Szent János Hotel környezetében vizsgálja egy kisebb, szabályozott nyitás lehetőségét, kizárólag úgy, hogy a védelmi funkció megmaradjon. Itt korszerű, mobil árvízvédelmi megoldás alkalmazása jöhet szóba - hasonlóan ahhoz, ami évtizedek óta eredményesen, maximális biztonságot nyújtva működik a kompkikötőnél, a Sokac-révnél, az uszodánál, továbbá hazánk és a nagyvilág számos pontján is.

Mohács városa tervezési eljárást indít a Duna-part rehabilitációjára, amelynek célja, hogy szakértők dolgozzanak ki javaslatokat a közösségi célú, zöldebb, élhetőbb partszakasz kialakítására. Ezek a tervek nem veszélyeztetik a meglévő árvízvédelmi rendszert, és a közbiztonság mindig elsődleges szempont marad.

A tervek elkészülte után nyilvános társadalmi egyeztetés indul, ahol minden lakos elmondhatja a véleményét, kérdéseit, javaslatait.

Sajnálatos, hogy főként ellenzéki képviselők és különböző kamuprofilok ismét álhíreket terjesztenek, amelyeknek láthatóan nem a tényszerű tájékoztatás, hanem a hangulatkeltés, a hergelés és a politikai haszonszerzés a célja.

Ezúton is kérek mindenkit: tájékozódjon hiteles forrásokból, várja meg a szakmai anyagok elkészültét, és vegyen majd részt a társadalmi párbeszédben.

Mohács fejlődése és biztonsága nem politikai játszma, hanem közös ügyünk. Hiszem és köszönöm, hogy ebben továbbra is konstruktív partnerként számíthatunk egymásra.

Soha nem támogatnék olyan kezdeményezést, felvetést, ami akár a legcsekélyebb mértékben ártana szülővárosomnak, az itt élőknek, nekünk, mohácsiaknak", zárta bejegyzését a polgármester.

A Mohácsot védelmező árvízvédelmi partfal egyébként több, mint másfél kilométer hosszúságban takarja el az akadálytalan kilátást a Dunára. Persze, nem ok nélkül húzták fel az építményt az 1965-ben pusztító nagy árvíz után: az 1973-ban befejeződött építkezés után a fal még a legnagyobb víznek is sikeresen állt ellen.

A partfal teljes felújítására 1989-1992 között került sor, ennek köszönhetően a korábbiaknál esztétikusabb látványt nyújt ugyan, azonban értelemszerűen az akadálytalan kilátást a folyóra továbbra is korlátozza, lényegében elszigeteli a partot a város többi részétől.

Ezért is merült fel egyes helyeken a megnyitása. A terv nem számít újnak, olyannyira nem, hogy erről Pávkovics Gábor már 2022-ben beszélt lapunknak:

- Elkezdődtek a vízügyi hatósággal az egyeztetések a kőfal több ponton való megnyitásáról - mondta akkor Mohács polgármestere. - Erre a Millenniumi emlékműnél és a Halászcsárda környékén kerülhetne erre sor. A tartósan alacsony vízállás dacára valamilyen védműre természetesen továbbra is szükség van, hiszen az ár bármikor támadhat, ezért szükség esetén mobil gátakat alkalmaznánk.

M. B.