Megújult reménnyel folytatja a szolgálatot a kórházlelkészség pécsi csapata

A Pécsi Egyházmegye Betegek Gyógyítója Kórházlelkészség pécsi önkéntesei idén már második alkalommal vettek részt a bátai kegyhelyen megrendezett lelki napon, amelynek témája ezúttal a remény volt. A napot dr. Nyúl Viktor, a bátai Szent Vér-bazilika plébánosa vezette a Szent Vér kegyhelyen.

„Legyetek a remény zarándokai" szólt a lelki nap mottója Viktor atya felhívására. Az egész napos program három szentírási szakasz köré épült, amelyek a remény és az isteni jelenlét különböző arcait mutatták meg.

Az első elmélkedés alapjául Lukács evangéliumának szakasza szolgált, amelyben az angyal Máriát szólítja meg: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál." Az angyali üdvözletről Viktor atya elmondta, Isten nem különleges helyzetekre vár, hanem belép hétköznapjainkba, munkánkba, kapcsolatainkba, mindennapi küzdelmeinkbe.

A tanítást követően a résztvevők csendesen elmélkedhettek az elhangzott igén, hogy személyesen is megtapasztalják az isteni üzenet mélységét.

A második elhangzott szentírási rész Lukács evangélista nyomán Jézus útját idézte fel, amikor Szamárián és Galileán áthaladva meggyógyította a tíz leprást. Viktor atya arra hívta a jelenlévőket, hogy maradjanak az úton és kövessék az Urat, akkor is, ha az nehéz vagy fájdalmas. „Minden sebben ott rejlik a találkozás lehetősége Jézussal" - fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy nincs olyan seb, amely örökre vérezne.

A nap harmadik és egyben utolsó elmélkedésében a résztvevők János evangéliumából Jézus keresztre feszítésének pillanatait idézték fel A közös gondolkodás során megfogalmazódott: nincs igazi szeretet sebek nélkül, de ezeket a sebeket mindig Isten gyógyítja be.

A nap folytatásaként a résztvevők szentségimádáson és közös rózsafüzér-imán vettek részt. Az imádságok során egy dobozba gyűjtötték kéréseiket, melyeket előbb az oltár elé helyezték, majd a padlás oltár fölötti részébe vitték, ahol elhelyezik a templomba folyamatosan érkező kéréseket.

Ezt követően lehetőség nyílt a templomtoronyba felmenni, ahonnan csodálatos kilátás nyílt az őszi tájra. A záró szentmise előtt mindenki hálát adhatott az Úrnak, és megoszthatta, mi érintette meg leginkább az aznapi elmélkedések során.

Forrás: Kórházlelkészség