Idén is tábort vernek Mohácson a Duna-túra résztvevői - Régi fotókon a folyó szerelmesei

Évtizedeken át eseményt jelentett - s jelent még ma is - amikor a Nemzetközi Duna-túra résztvevői kikötöttek Mohácson, s tábort állítottak a Sokac-révnél. A világ leghosszabb szervezett vízi túrája idén 69. alkalommal, július 20-án érintik Mohácsot, mi pedig felütöttük a fotótárat, régi képek után kutatva.

A Nemzetközi Duna-túra a világ leghosszabb, legrégebbi szervezett vízi túrája, 1956-ban alapították szlovák és magyar kajakosok. Az első túra Pozsonyból indult és Budapestig tartott. Majd Pozsony – Belgrád, Bécs – Belgrád, majd sokáig Ingolstadt – Silistra jelentette a távot.

A délszláv háborúk idején Mohács jelentette a túra végállomását.

Idén Ingolstadtól Brailaig tart a túra nyolc országon át, a teljes távot vállalók 2285 kilométert teljesítenek a résztvevők 69 nap alatt.

A túra résztvevőinek létszáma gyakorlatilag kikötőhelyenként változik, attól függően, hogy ki mennyi időt tud szánni rá.

Vízitúra ez a javából annak is, aki csupán egy hosszú hétvégére, egy-, vagy több hétre, hónapra csatlakozik a Duna-túrázók magját megőrzött, de évről-évre bővülő nemzetközi csapathoz.

A túrázók a Duna menti városok közti kilométereket önerőből hajtott kenuval, kajakkal, esetleg ladikkal teszik meg a lehetőségeik, fizikai képességeik szerint. A túra bár szervezett, de a haladás nem csoportos, hagyományosan mindenki maga osztja be a napirendjét, mindenki maga dönti el, mikor indul és mikor érkezik.

A táborozók 1988-ban teljesen megöltötték a két kőfal közötti teret a Duna-parton.

Az első, legfontosabb teendő mindig a sátrak felállítása.

 1993-ban is bőven akadt néznivaló.

A résztvevők sokszor gyermekeiket is elvitték a túrára.

A málha kipakolása is adott feladatot. A túrázók rendszerint maguk szállítják a felszerelésüket.

A mohácsiak sokszor felkeresték a táborozókat.

2015-ben is népes volt a mezőny.

M. B. - Fotók: DN/Laufer László