Felföldi László celebrálja az olajszentelési szentmisét

Olajszentelési szentmisét celebrál Felföldi László pécsi megyéspüspök a Pécsi Egyházmegye papságával április 2-án, nagycsütörtökön 10.00 órai kezdettel a székesegyházban. A liturgiában a lelkipásztorok megújítják szenteléskor tett ígéreteiket.

Nagycsütörtökön, az Oltáriszentség és a papság alapításának ünnepén megkezdődik a szent három napnak nevezett liturgikus idő, amikor a keresztény hívek Krisztus megváltó áldozatát ünneplik az egész világon.

A Katolikus Egyház székesegyházaiban a főpásztorok a papság által koncelebrált szentmisét mutatnak be, amelyet olaj- vagy krizmaszentelési misének is neveznek.

Ekkor szentelik meg azokat az olajokat, amelyeket a keresztelés, a bérmálás, a papszentelés, a templomszentelés és a betegek szentségének kiszolgáltatásakor használnak. A papság pedig a mise keretében közösségben újítja meg a szenteléskor tett ígéretét.

A nagycsütörtök esti szentmise Krisztus dicsőítésével kezdődik, egyszerre szólalnak meg a templomok harangjai, csengői és az orgona, majd elnémulnak és legközelebb a nagyszombati vigília szertartáson halljuk a hangjukat. Addig, a hagyomány szerint, a világ harangjai „Rómába mennek", ahol Jézust közösen gyászolják.

A szentmisén az utolsó vacsorán történteket idézik fel: megjelenítik Jézus példáját, amikor megmosta tizenkét tanítványának lábát, mely gesztus nemcsak jelképes, hiszen Jézus e cselekedetével személyesen mutatott példát a felebaráti szeretetre és az alázatosságra.

Az Oltáriszentség alapításával az utolsó vacsorán Jézus önmagát adta tanítványainak, a szentmiseáldozaton keresztül pedig minden keresztény hívőnek. „Ez az én testem" és „ez az én vérem" - halljuk szavait a kenyér és a bor felajánlásakor. Jézus saját testét adta áldozatul értünk, vére pedig lemossa bűneinket és az örök halált.

Az utolsó vacsorára emlékező szentmise végén a miséző pap minden díszítést eltávolít az oltárról annak jelképeként, hogy Krisztust a kereszthalál előtt megfosztották ruháitól. Az Oltáriszentséget egy külön kápolnába viszik, ahol a nagyszombati vigília szentmiséig őrzik.

A magasztos, ám egyszerre megrendítő szertartásnak csendben, a nép elbocsátása nélkül van vége.

Forrás: Pécsi Egyházmegye