Sulyok Tamás: nincs olyan ok, ami megalapozhatná a lemondásomat

Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat - kommentálta Sulyok Tamás köztársasági elnök az Index hírportálon hétfőn megjelent interjúban azt, hogy Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig szabott határidőt az államfő és több más közjogi méltóság távozására.

Sulyok Tamás úgy fogalmazott: "felesküdtem az alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak".

Az államfő hozzátette: az eskü az egész politikai nemzethez köti, nem csupán a többséghez vagy a kisebbséghez. Ez következik a magyar köztársasági elnök alkotmányos státuszából - mutatott rá Sulyok Tamás.

Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter alkalmatlannak, illetve méltatlannak nevezte, hogy Magyarországon a törvényesség őre legyen, úgy reagált: "az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és mint ilyenekhez, nem szeretnék hozzászólni, mert politikai véleményekkel nem dolgom foglalkozni. Az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat".

Sulyok Tamás elmondta, Magyar Péter székfoglaló miniszterelnöki beszédéből számára az derült ki, hogy megindult a köztársasági elnök alkotmányos státuszának és hatásköreinek politikai újraértelmezése. Adott esetben legitim politikai igény és törekvés lehet egy olyan alkotmányos intézmény újragondolása, amely lényegében harminchat éve változatlan formában működik - jegyezte meg.

Rámutatott:
a köztársasági elnök alkotmányos státusza a rendszerváltás óta csak kisebb módosításokon ment keresztül, és még a 2011-ben elfogadott alaptörvény sem változtatott ezen érdemben.

"Én most ennek az átértelmezési szándéknak a célkeresztjébe kerültem: az én személyemen keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is" - fogalmazott Sulyok Tamás.

Azt mondta, érti, hogy új politikai elvárások jelentek meg, de ezek a jogi státuszát nem változtatják meg, a feladatait a hatályos alkotmányos keretek között gyakorolja.

"Ettől még igaz, hogy ha valóban erős politikai igény mutatkozik a köztársasági elnöki funkció újradefiniálására, akkor annak előbb-utóbb a jog szintjén is meg kell jelennie" - tette hozzá az államfő.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Tisza Párt győzelme egyszerű kormányváltást vagy valódi rendszerváltást jelent-e, Sulyok Tamás arról beszélt:
rendszerváltás 1990-ben volt, amikor az ország lebontotta az egypárti diktatúrát.

"Azóta demokratikus jogállam működik az alkotmányunk szerint, és parlamenti választásokon kormányok cserélődnek, vagy éppen nem cserélődnek, attól függően, hogy milyen eredmény születik. Most egy kormányváltás történt" - fogalmazott.

Kijelentette:
az alkotmánymódosítás önmagában nem jelent rendszerváltást. Az alkotmányt 2011-ben is módosították, az alaptörvény kétharmados többséggel módosítható, és "nincsenek benne olyan örökkévalósági klauzulák, mint például a német alkotmányban, amelyek minden későbbi alkotmányozást is korlátoznának".

A valódi korlátot alapvetően a nemzetközi jog, az európai uniós jog és azok az alapvető alkotmányos elvek jelentik, amelyeket egy jogállami rendszer nem adhat fel - mutatott rá az államfő.

Sulyok Tamás elmondta: Magyar Péterrel az Országgyűlés alakuló ülése előtt és az új miniszterek kinevezése előtt is "őszinte és tárgyszerű" légkörben tárgyalt. Szavai szerint Magyar Péter a találkozón úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható, és megadta az államfői hivatalnak járó tiszteletet.

Arra a kérdésre, hogy államfőként nem lett volna-e mozgástere és tekintélye ahhoz, hogy kezdeményezőbb szerepet vállaljon a gyermekvédelem ügyében, Sulyok Tamás azt válaszolta: a köztársasági elnök alkotmányos státuszából éppen az következik, hogy távol marad a szakmai kérdésekben kialakult pártpolitikai vitáktól. Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik. "Ezekben az ügyekben azonban a hatóságok végezték a munkájukat, ezért a folyamatban lévő eljárásokba a köztársasági elnök nem szólhat bele" - fogalmazott Sulyok Tamás. Hozzátette: az államfő esetében az az alapelv, hogy csak kivételes esetekben szólaljon meg, különösen választási kampány idején.

A köztársasági elnök a hivatalából történő elmozdítására irányuló kormányzati akarat kapcsán azt mondta:
Görög Márta igazságügyi miniszter kijelentéseiből azt feltételezi, hogy a közjogi rendszert érintő jogállami, európai és nemzetközi alkotmányos mércének megfelelő megoldásokban gondolkodnak.

Arra a kérdésre válaszolva, "mit szól ahhoz, hogy levágták arról a hivatalos MTI-fotóról, amelyen Bóna Szabolcs és Magyar Péter mellett szerepelt", úgy reagált: "nem szoktam olyan kérdésekkel foglalkozni, hogy rajta vagyok-e egy fotón vagy sem." Arra, hogy méltatlannak tartja-e a történteket, azt válaszolta: "a köztársasági elnöknek nem feladata, hogy ilyen ügyekben értékítéletet mondjon".

MTI