Ezúttal az időjárás sem szólhatott közbe, hatalmas tömeg búcsúztatta a telet Mohácson

"A népért kellett elvérezned, nem felejt fél évezred 1526-2026" - ez a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára emlékeztető felirat állt a telet szimbolizáló koporsón, amelyet hatalmas sokaság előtt vetettek máglyára kedden a Széchenyi téren. Húshagyókedden ezzel ért véget a busójárás.

Szinte biztos, hogy az idei busójárás sokaknak emlékezetes marad. Akik ott voltak vasárnap Mohács utcáin, annak azért, akik pedig - sok ezren lehettek ilyenek - a roppant kellemetlenre fordult időjárás miatt inkább otthon maradtak, azoknak azért.

Kedden viszont minden érintettet kárpótolt a Jóisten, írmagja sem maradt a télies időnek, s még a nap is kisütött.

Ennek megfelelően a Széchenyi téren - ahol bő egy évtizede is még csak jórészt csak mohácsiak voltak jelen ilyenkor - rengetegen gyűltek össze, hogy elbúcsúztassák a telet és az idei busójárást.

A maszkások a hagyományoknak megfelelőn a Kóló téren gyülekeztek, majd a megszokott útvonalon haladva elindultak a főtérre.

Négy órakor elkészült a városháza lépcsőjén az ilyenkor szokásos, közös kép, külön-külön a busókkal és a sokac lányokkal.

Még egyszer felcsendültek a legismertebb dalok, a máglyát, s rajta a telet jelképező koporsót szürkületkor gyújtották meg, amivel véget ért a busójárás, de a mulatság még bizonyosan nagyon sokáig tart majd a szerdára virradó éjszakán Mohácson.

Húshagyókeddet követően, szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.

E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert "lelkileg egyesülni" az "igazi áldozattal, Jézus Krisztussal".

M. B. - Fotó: MTI/Sóki Tamás (archív)