Ékszer- vs. mocsári teknősök: a baranyai élőhelyeken is dúl közöttük a harc

2021. május 09. vasárnap 09:09

A természet képes fura dolgokra. De az igazi veszély akkor alakul ki, ha az emberek is beleavatkoznak a dolgok menetébe. Ilyen esetek azok is, amikor a városszéli tavakban, élővizekben feltűnnek az ékszerteknősök. Ezen joggal lepődhet meg mindenki, de a legjobban a mocsári teknősöknek kerekedett ki a szemük, amikor először találkoztak a betolakodókkal.

Rabságból a szabadba, élőhelyről meg elüldözve. Ez röviden a képlet, az őshonos lakók
rovására. Mindez Pécsett is jellemző állapot. Az észak-amerikai páncélosok ott élnek, ahol fel sem tűnhetnének.

Gyanútlan kirándulók meg-megállnak a pécsi, Égervölgyi tónál, miközben érdeklődve nézik a jó idő esetén ott napozó teknősöket. Amerikai fajokat. Régen a vörös fülűeket, most a sárgákat. Itt a tavasz, előjöttek a tólakók. Csak nem azok, amelyeket a szakemberek vártak volna.

Veszélyben

A mocsári teknős Magyarországon az egyetlen őshonos teknősfaj. Jelen pillanatban a
mérsékelten veszélyeztetett kategóriába sorolható. Márciustól októberig aktív, a telet az
iszapban tölti. Mivel azonban kisebb modern ellenfelénél, hát a csatát az élettérért vívott
harcban rendre elveszíti. Ráadásul pár fokkal melegebb időben, azaz később „ébred" mint az
ékszerteknős, ezért az élelemért vívott küzdelemben sem nyerhet igazán. Partközelben,
esetleg kisebb kiemelkedésen él, feltéve, ha jut nekik elég hely. A nőstény a tojásrakás idejére
szokott kimerészkedni a part távolabbi részeire. Ezért lehet a kikelt utódokkal a szárazföldön
is találkozni.

- Az ékszerteknősöket sokan könnyelműen vásárolják meg, vagy a kereskedők nem kellően szakszerű iránymutatásai alapján veszik meg - csóválta a fejét Szalánczi Judit, a WeFeNn Vadan. Szabadon. Természetesen alapítvány kurátora. - Egy tenyérbeillő egyedet 5-7 ezer forintért meg lehet szerezni, ami nem olyan sok pénz. De a szakszerű tartás körülményeinek megteremtéséhez egy nullát még érdemes lenne hozzágondolni.

Akvárium, vízforgató, napozólámpa, sok-sok kellék nélkülözhetetlen. A legnagyobb, kifejlett ékszerteknősök elérhetik akár a 40 centiméteres átmérőt is. Akkor az eredetihez képest új tartóhely is szükséges nekik. Ilyen állatokhoz már zárt kerti tavak a legjobbak.

- De hogyan kerülnek ki a természetbe a hüllők?

- A megunt példányokat a gazdák egyszerűen kiviszik a vízpartra, aztán szabadon engedik a megunt kedvenceket. Azt hiszik, ezzel jót tesznek, de itt kezdődik a természetkárosítás. Mert invazív, agresszív, túlélő fajról van szó. A mocsáriak sokkal kisebbek, visszahúzódóbbak, nem vehetik fel a harcot a betolakodókkal. Miközben a védett honosok eszmei értéke 50 000forint. Ha négy kényszerül menekülésre, netán elpusztul, akkor negyedmilliós a kárérték.

- Esetleg a hüllők illegális cseréjéről is szó lehet?
- Ismerünk olyan történetet, ahol a kifejlett teknős helyett hazavittek egy másikat, darab - darab elve alapján - vette át a szót dr. Gajcsi Dóra állatorvos, az alapítvány létrehozója. - Ez persze túllép a józan ész keretein is. A pusztító személyek már-már természetvédő szerepet játszanak, amire a világon semmi szükség sem lenne. Egy frissen, tojásból kikelt teknősből „faragnak" élő játékszert, otthonra, a gyerekeknek, maguknak. A szerencsétlenek állat meg nem tud tiltakozni a sorsa ellen. Holott a világra jött példány épp csupán a tó felé igyekszik.

- Nem régebben otthagyott állatokról lehet szó a felnőttek esetében?

- Kizárt, mert amikor az Égervölgyi tavat legutóbb, pár szezonnal ezelőtt kikotorták, akkor minden ott fellelt idegent elvittek az állatkertbe. De ismét a helyszínen „garázdálkodnak" a később érkezők, bár azok nyilván nem önszántukból kezdtek ott új életet. Ez ellen nagyon nehéz harcolni, a felelős állattartást bármennyiszer el lehet mondani, nem mindenki érti, hallgatja meg az intelmeket. Büntetni persze lehetne hatósági oldalról, de szemléletváltásra lenne a legnagyobb szükség.