Egyre több véméndi iskolás találkozik a hagyományos magyarországi német fúvós zenével

Csaknem két tucatra emelkedett azoknak a Véménden tanuló általános iskolás gyermekeknek a száma, akik nap mint nap találkoznak a hagyományos magyarországi német fúvószenével. A helyi német nemzetiségi önkormányzat ugyanis 2018 óta évről évre sikeresen indul a Csoóri Sándor Alap népzeneoktatásra vonatkozó pályázati kiírásán. A három éve 12 gyermekkel indult program sikerein felbuzdulva további résztvevők csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek kiemelt célja az idén 35 éves fúvószenekar utánpótlásának jövőbeli biztosítása.  

- Német nemzetiségi zenét oktatunk, így a növendékeink mindenekelőtt réz- és fafúvós hangszerek, valamint a harmonika közül választhatnak - emeli ki Hergert Tamás. A Véméndi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki a program megvalósítását támogató pályázatokat írja és menedzseli, maga is gyermekkora óta tagja a nagynevű helyi fúvószenekarnak.

Az együttest az országosan is ismert Gász Mihály zenetanár alapította, a vezetését 2001-ben Hahn János vette át, és a csapat az évtizedek során számos sikert könyvelhetett el. Az utánpótlása mégis évről évre csökkent, többek között amiatt, hogy a zenészek egy jelentős része külföldön dolgozik - mutat rá Hergert Tamás. Mint mondja, ráadásul nem csak a zenekar, hanem az azzal szorosan együttműködő, gyakran ugyanazokból a tagokból álló német tánccsoport létszáma is egyre fogyatkozott. 2018-ban viszont adódott egy olyan pályázati lehetőség, amely reményeik szerint megoldani látszik a problémát.

- Az induláskor biztosra vettük, hogy a jelenleg is többé-kevésbé aktív zenész szülők élnek majd a lehetőséggel és beíratják a csemetéiket zenére, hiszen ők már közvetlenül is megtapasztalhatták mindazt a jót, amit egy gyermek profitálhat a zenetanulás révén - fogalmaz az ügy élére állt német önkormányzati elnök.

- Apaczeller József pécsváradi karnagy, nyugalmazott zeneiskola igazgató vállalta a gyermekek oktatását. A hagyományos módszert alkalmazva a zenei alapok elsajátításának érdekében először mindenkit furulyázni tanított, aztán amikor már jól haladtak a kottaolvasással, hangszert is választhattak. Ahhoz jelentős segítséget nyújtott az idősebb zenészek - főleg klarinétosok, trombitások, harmonikások - közreműködésével szervezett hangszerbemutatónk is. A hangszereket igyekszünk zenekari készletből biztosítani, néhány hangszerre és a szükséges kiegészítőkre pedig a pályázati pénzből futotta. A sikeres karácsonyi és tanévzáró koncertek, valamint az újabb pályázati támogatások révén évről évre emelkedett a növendékek száma, azzal együtt pedig újabb zenetanárok - Kerner Mariann, Csajághy Miklós, majd Apaczeller József helyére Réger Henriett - is csatlakoztak a programhoz. Még a koronavírus-járvány sem okozott komolyabb törést: az online térben megtartott órák a szinten tartás mellett némi fejlődéshez is elegendőek voltak. A harmadik tanévet végül 23 kis zenésszel zártuk.

- Nagyon fontosnak tartom, hogy gyermekeink megismerkedjenek a zene, a zenélés örömével - emeli ki Horváth Etele, akinek két gyermeke vesz részt a képzésben. - Panka harmonikán, Zselyke pedig klarinéton tanul. Néhány éve még az én szüleim biztosították számunkra - kezdetben Véménden, később Pécsváradon - a zenetanulás lehetőségét. Tudom, hogy az ő részükről rengeteg időbeli és nem kevés anyagi áldozattal járt, hogy a testvéremmel együtt hangszeren tanulhassunk. Én magam nagyon sokat kaptam a zenétől: barátokat, rengeteg vidámságot és jó közösségeket. Megismerhettem egy olyan utat, amelyen sajnos nem mindenkinek van lehetősége elindulni, éppen ezért örömteli, hogy most a Véméndi Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával a gyermekeink számára is megadatott e lehetőség.

A szülők elvi támogatása mellett egy ideje azonban a csekély anyagi hozzájárulásukra is szükség van. Az említett pályázati támogatás ugyanis nem fedi a projekt teljes költségvetését. A véméndiek ezért nagyra értékelik azt, hogy számos társfinanszírozót - így a települési, valamint a helyi német önkormányzatot, továbbá a fekedi német nemzetiségi önkormányzatot - tudhatnak maguk mögött, sőt, támogatási ígéretet kaptak a szomszédos Palotabozsok német nemzetiségi önkormányzatától is (az említett két településről ugyanis számos gyermek jár Véméndre iskolába).

Hergert Tamás azt mondja, ha minden a tervek szerint halad, elgondolkodnak azon, hogy a növendékekből „kiszenekart" alapítanak.

Hangsúlyozza, hogy a gyermekek számára az ilyen együtteshez való tartozás a zenélés, a kitartó gyakorlás, a tanulás-fejlődés és a sikerélmény mellett a közösséget is jelenti. Ők úgy számolnak, hogy szeptembertől akár már 30 gyermek is részt vehet majd a német nemzetiségi zeneoktatásban. Véménden egyébként a némettel egyidőben a roma zeneoktatás is újraszerveződött; a település büszke, hogy szép számmal akadnak olyan gyermekek is, akik a kezdetben a helyi roma nemzetiségi önkormányzat finanszírozásával, majd később ugyancsak Csoóri-pályázatokból megvalósuló roma zeneoktatási programban részt vesznek.

- A zene olyan közös nyelv, amelyet a világon mindenki megért, amely alkalmas a szavakon túli kommunikációra, mégis kellően sokszínű, így képes az egyes emberek és közösségek érzelmeit kifejezni - fogalmaz Szalonna Zoltán polgármester. - Közösségünk azon tagjai előtt, akik e nyelv művészetét elsajátíthatják, világok nyílnak meg; reméljük, hogy ha Véméndről elindulva útra kelnek, a színes és tapasztalatokban gazdag utazást követően ide is térnek majd vissza, vagy pedig, hogy mindvégig itt maradnak és megőrzik a településünket a visszatérőknek. A zeneoktatás községünk és közösségünk fennmaradásának záloga. Színessé teszi a mindennapjainkat, közelebb hozza egymáshoz az embereket. Mérhetetlen munka és odaadás kell ahhoz, hogy mindössze néhány perc örömöt okozhassunk másoknak. És nem csak a zenészektől van erre szükség, de mindazoktól, akik számukra a fejlődés lehetőségét biztosítják. Köszönetet szeretnék mondani a szülőknek, tanároknak, a német önkormányzatnak, Hergert Tamásnak és nem utolsósorban a kis zenészeknek azért, hogy a közösségünket építik.

A település és az ott élő német közösség vezetői e téren további terveket is szövögetnek, amelyek egy része már konkrét, megvalósítás alatt álló projektekben testesül meg: a falu központjában például egy régi parasztházat újítottak fel, amely amellett, hogy zenekari próbák és a zeneoktatás helyszínéül szolgál majd, egy rendkívül gazdag helyi és országos gyűjtésekből, felajánlásokból származó autentikus német kottagyűjteménynek is otthont ad.

A kollekciót ráadásul digitalizálták, ezzel is biztosítva a több évtizedes zenei hagyományok hosszú távú továbbéltetését és megőrzését.

EQM