Az Alkotmánybíróság is elutasította Csorbai Ferencék panaszait - Nem történt alkotmányos sérelem

2020. augusztus 29. szombat 09:06

Az Alkotmánybíróság is elutasította Csorbai Ferencék panaszait - Nem történt alkotmányos sérelem

Amint arról hírt adtunk, Mohács még hivatalban lévő szocialista polgármestere, Csorbai Ferenc egy egyesület keretein belül indulva az időközi választáson múlt szombaton kezdte meg az aláírások gyűjtését. Az ehhez szükséges íveken azonban rosszul szerepelt a szervezet neve, Változást Akarók Nemzedéke helyett Választást Akarók Nemzedéke volt az íveken. A hiba orvoslását nyomban megkezdték, az aláírások érvényesek maradtak, az egyesület azonban minden lehetséges fórumon felülvizsgálatot kezdeményezett, legutóbb pedig az Alkotmánybíróságnál éltek alkotmányjogi panasszal - ott is sikertelenül.  


A történtek előzménye, hogy a nyomtatványok átvételekor még nem vette észre a szervezet nevének elírását az egyesület elnöke, később viszont már arról beszélt a mohácsi ellenzék, hogy szándékos hiba történhetett, s attól tartottak, hogy elveszhetnek az eddig összegyűjtött aláírások.

Ezt azonban már akkor is cáfolta dr. Partos János megyei főjegyző:

- Az ajánlások érvényesek maradnak, az íveket ki lehet javítani, erre van megfelelő eljárásrend, s az informatikai rendszerben is kijavítják az egyesület rosszul rögzített elnevezését - szögezte le.

Csorbai Ferencék (akit egyébként azóta nyilvántartásba is vett a Helyi Választási Bizottság mint polgármesterjelölt, csakúgy mint az egyesület képviselő-jelöltjeit) azonban nem érték be ennyivel, minden lehetséges fórumon, kifogással, panasszal éltek, azt bizonygatva, hogy az egyszerű elírás milyen hátrányt okozott nekik a választási kampányban.

Beadványaikat azonban - a helyi-, majd a területi választási bizottság, később a Kúria is - mindenütt elutasították.

A Kúria többek között kimondta, hogy a Mohácsi Helyi Választási Iroda a hiba tudomására jutásától kezdve azonnal intézkedéseket tett a hiba kijavítása iránt, és tájékoztatta az egyesületet arról, hogy a már kiadott- bár hibás - ajánlóíveken szereplő ajánlásokat érvényesként fogadja el.

Megállapította azt is a Kúria, hogy a Helyi Választási Iroda a jegyzőkönyv felvételét az elírásról, amelyet az egyesület azonnal kiadni követelt, jogosan tagadta meg. Rögzítette azt is a Kúria jogerős végzése, hogy a helyi választási iroda vezetője nem felel, és nem felelhet a Nemzeti Választási Iroda által működtetett számítógépes rendszerben történő elírásért.

Ezt követően Csorbai Ferencék az Alkotmánybíróságnál alkotmányjogi panasszal éltek, de ott sem jártak sikerrel.

Panaszukat arra alapozták, hogy szerintük az elírás miatt csökkent az aláírásgyűjtésre rendelkezésükre álló idő, ezzel pedig sérült az esélyegyenlőség. A Területi Választási Bizottság pedig szerintük nem volt határozatképes, amikor a panaszukat elutasította, de ezt a Kúria, amelyhez felkerült az ügy, figyelmen kívül hagyta.

Az Alkotmánybíróság viszont úgy ítélte meg, hogy mindez nem bizonyítja az alkotmányos sérelmet. Indoklásukban kifejtették, hogy amikor az egyesület képviselője az ajánlóívek átvétele után rögtön jelezte a hibát, közölték vele, hogy azt ki fogják javítani, de a téves elnevezést tartalmazó íveken szereplő aláírásokat is elfogadják.

Azaz azonnal elkezdhették, vagy elkezdhették volna az aláírások gyűjtését. A választási bizottság határozatképességét a Kúria rendben találta, az Alkotmánybíróságnak pedig nem feladata bírósági ítéleteket felülbírálni, mindebből következően a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.

Az Alkotmánybíróság határozata ide kattintva olvasható.

M. B.