A pusztuló tanyavilágnak és falvaknak állít emléket Szatyor Győző mohácsi tárlata

Pusztuló tanyák és falvak címmel nyílt kiállítás Mohácson Szatyor Győző faműves, szobrász és grafikus alkotásaiból a Kossuth Filmszínházban. A tárlat a művész monokrómból később kiszínezett képei mellett szobrászi munkásságába is betekintést enged.

Szatyor Győző így vall saját munkásságáról: „A népművészet és a képzőművészet megismerésének a vágya és szeretete arra kötelez, hogy munkáimban a hagyományok megőrzése és a mai valóság együttesen jelen legyen."

A hagyományőrzés és a valóság e kapcsolatát hangsúlyozta a művész alkotásairól szólva a megnyitón Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja is.

A szakértő rámutatott: a képek kordokumentumok, egy embertelen kor lenyomatai, amelyek egy virágzó kultúrának, egy karakteresen, jellegzetesen magyar életformának a pusztuló emlékei.

A Művészeti Akadémia elnökségi tagja hozzátette: ezek az emlékek sajnos nem a véletlen művei, hanem tudatos nemzetpusztító cselekedetek eredményei. Az ötvenes évek kollektivizálási törekvései, az erőszakolt, ideológiai indíttatású államszervezés leképzései.

A kiállított szobrokról Dévényi Sándor elmondta: alkotó plusz valósul meg bennük, hiszen a régi, elhányt szekérmaradványokból, kovácsoltvas darabokból, alkatrészekből Szatyor Győző önálló, szuverén műveket tudott létrehozni, amelyekben felsejlik a reményt adó gondolat, hogy a réiből valami új sarjad és új élet keletkezik.

Képünkön: Szatyor Győző (jobbra) és Dévényi Sándor. A kiállítás május 7-ig tekinthető meg a Kossuth Filmszínházban.

Cs. Á.