A nagynyárádi Sárdi János kékfestő munkássága is bekerült a megyei értéktárba

2016. február 15. hétfő 11:27

A nagynyárádi Sárdi János kékfestő munkássága is bekerült a megyei értéktárba

Újabb elismeréssel tisztelegtek a nagynyárádi kékfestő mester, Sárdi János előtt: munkássága bekerült a megyei értéktárba. Baranya kincseit, épített és szellemi örökségét, hagyományait megjelenítő gyűjtemény immár huszonhat elemből áll.  

A napokban tartott ülésén határozott úgy a Baranya Megyei Értéktár Bizottság, hogy újabb elemekkel bővíti a „kincsestárat": az Európai Bordalfesztivál, a ferences betlehem, Makay Ida öröksége, a Montenuovo rokfort sajt technológiája mellett Sárdi Ferenc kékfestő munkássága is a gyűjtemény része lett. 

Az értéktárat azért hozták létre, hogy összegyűjtsék a megyében fellelhető értékeket, köztük a hagyományokat, írott és épített emlékeket, szellemi hagyatékokat.

A nagynyárádi Sárdi János kékfestő iparművész számos kitüntetés birtokosa. A Népművészet Mestere-díjat mesterségbeli tudásáért 1988-ban kapta meg. Egyedülálló munkássága elismeréseként Nagynyárádon díszpolgári címet kapott, s alkotásai bemutatására évről évre fesztivált szerveznek.


Tavaly példamutató életpályája, valamint a magyar népművészetet egyedülálló módon gazdagító alkotótevékenysége elismeréseként Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Sárdi János kékfestő iparművésznek a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott át a parlament Gobelin termében (képünkön).

Sárdi János 1920-ban született Mohácson. A kékfestő mesterséget Auth Rezső műhelyében tanulta ki 1933-36 között. Ezután Újpesten Nagy József műhelyében sajátította el a kelme- és fonalfestést, illetve a vegytisztítást. A háború után visszatért Auth Rezső műhelyébe.

Mohács több elemmel is a listán

Eddig a lista a következő elemeket tartalmazta: Bicsérdi Nemzetközi Művésztelep, sváb szakácskönyv, szigetvári vár - Zrínyi Miklós szigetvári tevékenysége és 1566. évi hősies helytállása, turbéki kegytemplom, mohácsi fekete kerámia, Szent Miklós-vízimalom, Sokac Babfőző Fesztivál, mohácsi halászlé, Mohácsi Nemzetközi Néptáncfesztivál, szászvári vár, Kiss György szobrászművész gyűjteménye, perekedi őshonos hidegvérű ménes és a tradicionális juhászat. 

1946-ban tett mestervizsgát, majd 1947-ben megnyitotta műhelyét Nagynyárádon, ahol kisiparosként dolgozott. Mintakincsét az idős vagy elhunyt mesterek nyomódúcaival gyarapította, de maga is készített a piaci igényeknek megfelelő mintákat. Sárdi János termékeit a Népművészeti Tanácsnál folyamatosan zsűriztette. Munkáival kiállításokon és vásárokon is részt vett.

1983-ban önálló kiállítása volt Pápán. Pályázatokon indult, melyeken különböző díjakkal ismerték el munkáját. Műhelyét évente több ezer látogató keresi fel, nemcsak magyarok, hanem Európa különböző országaiból és a tengeren túlról is.

 

EQM