A kukorica gyermekei - A kánikulában is sok diák címerezik Mohács környékén

Mohácson is rendkívül népszerű a kukorica címerezés nyáron a diákok körében, sokan próbálnak zsebpénzt keresni például Sátorhelyen vagy Bólyban, ahol a diákszövetkezetek tömegesen foglalkoztatnak akár 15 éves tanulókat is. Már ha bírja a gyerek a strapát és a szülő is elengedi.

Nyáron számos fiatal diákmunkával keresi meg a szünidei szórakozásra való zsebpénzét. Ezek közül a szezonális mezőgazdasági munkákra van talán a legnagyobb kereslet, ugyanis nem kell hozzá semmilyen tudás, s akár már tizenöt éves kortól lehet dolgozni. A mohácsi fiatalok is szívesen mennek a földekre, annál is inkább, mert a pécsi diákszövetkezetek leginkább ezen a környéken foglalkoztatják a diákokat, Sátorhelyen és Bólyban például már évek óta.

A legfiatalabb munkavállalók kedvence

A munka leginkább június végén kezdődik, ekkorra már elég nagyra nőnek a kukoricák. A diákok feladata, hogy csoportokba osztva egy-egy soron végighaladva kiszedjék a levelek között kinövő címert, miközben a csoportok vezetői árgus szemekkel figyelik őket. Mivel ez nem olyan bonyolult még a legkisebb dolgozók számára sem, évről évre magas létszámú csapatok mennek a kukoricaföldekre, legfőképpen azért, mert ez az egyik olyan munkalehetőség, amelyet akár már 15 évesek is végezhetnek. Sőt, annyira megkönnyítik a fiatalok dolgát, hogy ha a dolgozni vágyó diák éppen az előző napon töltötte be a tizenötödik életévét, a következő reggel már regisztrálhatja magát a helyszínen a diákszövetkezethez, aztán már be is állhat a többiek közé. Nem csoda hát, hogy minden évben a 15-17 éves korosztály teszi ki a címerezősök nagy többségét, ők ugyanis lelkesek és terhelhetőek egyszerre.

Valakit "kényszerítenek", valakit el sem engednek

Annak ellenére, hogy talán ez az egyik legjobb lehetőség a fiatal munkavállalók számára, nem minden szülő támogatja. Évről évre van példa arra, hogy bár a diák jelentkezne a munkára, de nem engedik el, mondván nem gyerekeknek való munka. Ha mégis kap egy esélyt, és dolgozik egy-két napot, például fizikai megterhelés miatt dönthet úgy a szülő, hogy mégsem látja jónak, hogy csemetéje a kukoricaföldön töltse a fél napot. Ennek a tökéletes ellenpéldája is gyakran jellemző, hiszen egyes szülők szinte fellökdösik a buszra a gyereket, azzal a buzdítással, hogy ha szeretne szórakozni, nyaralni, dolgokat vásárolni magának a nyáron, keresse meg maga a rávalót. Sajnos azonban többször is előfordul, hogy a diák közel sem olyan lelkes, vagy kitartó, hogy bírja a munkát olyan sokáig, hogy összegyűjtsön annyi pénzt.

Egyszerű munka, extrém körülmények

Bár a napi munka nem olyan fárasztó, ugyanakkor például az időjárási körülmények megnehezítik a gyerekek dolgát. Az éjjeli esőzések után reggel a bokáig érő sárban a vizes levelek között járkálni sem egy leányálom, de hőségben, erős napsütésben is igencsak megterhelő a szabad ég alatt fel-alá járkálni, főleg a legmelegebb órákban. Így hát nem csoda, hogy sokan "kidőlnek", szinte minden nap megesik, hogy egy-két gyengébb szervezetű fiú vagy lány feladja. A mohácsiak akár haza is gyalogolnak, hiszen Sátorhely nincs messze, Bólyból pedig sűrűn járnak buszok, így nem kell ott rostokolniuk a műszak végéig, hogy hazaszállítsák őket.

Túlóra akkor is, ha nem akarod

A buszra egyébként is néha többet kell várni, mint remélik a diákok. Egy fárasztó, hőségben eltöltött műszak után nincs is fájóbb hír a dolgozó fiatalok számára, mint amikor bejelentik, hogy még nem indul haza a busz, ugyanis nem voltak elég ügyesek és/vagy elég gyorsak és mivel még nem végeztek az aznapi feladatokkal, kénytelenek tovább maradni. Sajnos ez többször is előfordul, főleg az idény elején, amikor még jellemzően több az újonc, akik lassabban és körülményesebben dolgoznak, így nem a normál ütemben haladnak a csoportok. Ilyen esetben viszont megesik, hogy akár több órával is tovább kell maradni a helyszínen, egészen addig, amíg nem végez a csapat a munkával. A túlórát persze utólag - jobb esetben - kifizetik, hiszen mi mással bírhatnák rá a gyerekeket a plusz munkára, mint plusz pénzzel.

Megéri ennyiért?

Mint általában a mezőgazdasági munkákat, ezt sem álombérben fizetik, mégis sokaknak megéri a földeken pénzt keresni. Főleg mivel az idei szezonban a legtöbb diákszövetkezetnél valamennyivel emelték is az órabért, ezért a diákok a napi munkáért akár 4000-5000 forintot is kereshetnek. Nem is az összegre panaszkodnak leggyakrabban, hanem a fizetés utalására, ami vagy részletekben, vagy csak késve érkezik meg, de már arra is volt példa, hogy a nyáron megkeresett pénzt csak szeptemberben kapták kézhez a tanulók.

Nem csak zsetont "találhatnak" a kukoricaföldön

Amikor reggel a sárral, napközben a hőséggel kell küzdeni, és esetleg még túlórára is kell számítani a műszak végén, egy jó társasággal valamivel könnyebb túlélni a napot. Miután az első napokban a diákok megismerkednek a társaikkal és a közös munka összekovácsolja őket, nagyon jó barátságok, sőt akár szerelmek is születhetnek a földeken. A sztorizgatások és a viccelődések a szünetekben vagy a versengés a csoporttagok és a csoportok között a munkában segíthetnek abban, hogy gyorsabban teljen az idő.

Képünkön: a munkához elengedhetetlen sapka nem csak az erős napsugárzástól, de a szembecsapó kukoricalevelek ellen is védelmet nyújt.

K.A. - Fotó: Facebook