Lépold Endre: pályafutásom legszebb négy évét töltöttem a Mohácsi Torna Egyletnél

Ugyan az 1976-os montreali olimpiára a Pécsi Munkás Sport Club (PMSC) versenyzőjeként jutott ki, teljesítményének alapjait Mohácson rakta le Lépold Endre. A hatvanharmadik életévét a napokban betöltő egykori sportoló szép emlékeket őriz az MTE-ről.

Lépold Endre tehetségére hamar felfigyeltek az atlétikához értők. Ez nem csoda, hiszen az ifjú sportoló a hatvanméteres távon csak hajszállal maradt el a világcsúcstól. Tizenhat esztendős korában, tehát a mohácsi gimnáziumi évek alatt mutatkozhatott be a válogatottban, a nemzeti dresszt összesen huszonkét alkalommal ölthette fel.

Főként a rövidebb távok mestere volt: 100 és 200 méteres síkfutásban magyar csúcstartónak mondhatta magát. Az 1976-os montreali olimpiát jó előjelekkel várhatta, hiszen abban az évben kiváló eredményeket produkált, sajnos azonban ezeket a teljesítményeket nem tudta megismételni a világeseményen. Az egykori sportolót manapság már nem bántja, hogy a nemzetközi mezőnyben nem jött ki a lépés, bár akkoriban persze kudarcként élte meg.

A mohácsi időszakról szólva munkatársunknak úgy fogalmazott, pályafutása legszebb időszakát töltötte az MTE-ben.

- Nemcsak az eredmények miatt gondolok vissza szívesen azokra az évekre, hiszen akkoriban már válogatott voltam, hanem elsősorban a remek társaság okán - mondta.
Aktív pályafutása végeztével egy rövid ideig edzőként dolgozott Pécsett, majd vállalkozásba kezdett, a mezőgazdasággal foglalkozó céget ma már fia vezeti. Mint fogalmazott, több alkalommal is lett volna lehetősége külföldön szerencsét próbálni, számára azonban a család fontosabb volt. Jelenleg is a baranyai megyeszékhelyen él.

Két fia szintén sportolt: az idősebbik atletizált, korosztályos világbajnokságon kétszer is ötödik helyen végzett, a fiatalabbik pedig kézilabdázott. Lépold Endre három unoka büszke nagypapája.

Palotás Péter - Fotó: Dittrich Éva