A Dunán is készenlétbe helyezték a jégtörőket - Nagy szükség volt rájuk tavaly is

2018. december 20. csütörtök 14:57

A Dunán is készenlétbe helyezték a jégtörőket - Nagy szükség volt rájuk tavaly is

Már a bajai kikötőben állomásoznak a Duna magyarországi alsó szakaszán bevethető jégtörők. Két esztendeje többször is bevetették őket, Mohácstól délre, Szerbiában küzdöttek a jéggel. 

 

Függetlenül az időjárási körülményektől a jogszabályok alapján december 15-én üzembe kell helyezni a jégtörő hajókat, ilyenkor megkezdik a járművek melegen tartását, hogy a rendszerei ne fagyjanak el, és azonnali készültségben tartsák őket.

Ennek megfelelően Baján is elfoglalták állomáshelyüket a hajók, mostantól állandó készültségben áll a négy jégtörő.

Magyarországon összesen húsz hajó áll szolgálatban Magyarországon: Tiszalökön, Tiszadobon, Kiskörén, Szegeden, Baján és Győrben.

A járművek különböző méretűek: a kisebbeket torlaszmegbontásra használják, a 417 tonnás, 1980-as években épített Széchenyi névre keresztelt monstrum pedig a jégtörésre leginkább alkalmas tagja a magyar flottának.

Két éve koleszbe költözhettek a diákok

A Duna 1985-ben fagyott be utoljára teljesen Mohácsnál.
Azóta a legkomolyabb jégzajlás két éve, februárban volt, akkor a folyó hetven százalékát borították el a jégtáblák. Teljes hajózási zárlatot rendeltek el, a kompforgalom is leállt, a szigeti városrészben egy hetes tanítási szünetet rendeltek el. Ez idő alatt a szigeti részönkormányzat reggel és délután falubuszt indított a városi oldalra ingázókért. A szigeti diákok ideiglenesen kollégiumba költözhettek, hogy megkönnyítsék számukra az iskolába járást.

A jégtörő hajókat tavaly a Dunán Mohácstól délre több szakaszon is bevetették, hosszú jégtorlaszokat tudtak megbontani velük, amelyek a jégtörés megkezdéséig csaknem négyméteres vízszintemelkedéseket okoztak.

2017. január 16-án a Jégtörő XI. és Jégtörő VI. útnak indult a szerb-horvát Duna-szakasz felé. Január 17-én elérték a Dálya térségében kialakult jégtorlasz felső határát. A rendkívüli körülmények hatására a Jégtörő VI. aznap elakadt a torlaszban.

A Jégtörő XI. hajó folytatta a torlaszon történő áthaladást, január 19-én 11:45 órakor elérte a torlasz alsó határát, Vukovár kikötőjét, majd január 20-án megkezdte a Dálya térségében kialakult csaknem tíz kilométer hosszúságú torlasz bontását, egy átjárható, a jég levezetésére alkalmas csatorna kialakításával. A hajó január 22-én érte el az elakadt Jégtörő VI.-ot, majd a jégmező feldarabolása után a hajópár együtt tért vissza Vukovárra.

Katasztrófa a szigeten

A Margitta-sziget lakói sohasem felejtik el 1956. március 13-ikát: a Duna vízszintje aznapra megközelítette az ezres jelzést Mohácsnál. A jégtáblák egymás alá verődve eltorlaszolták a folyó medrét az apatini kanyarban, így a víz visszaduzzadt. Az ár Mohácsot fenyegette, s ekkor az árvízi védekezés irányítói úgy határoztak, átszakítják a szigeti körgátat. A hatalmas mennyiségű jeges víz gyakorlatilag az összes épületet, s az állatállomány jelentős részét elpusztította a szigeten, óriási károkat okozva. A lakosságot a honvédség segítségével menekítették.


Január 18-án a Dunán kialakult jéghelyzetet egy további jégtörőhajó-pár, a Széchenyi és a Jégtörő VII-es indult útnak Belgrád irányába. Feladatuk szerint egy 25-30 cm vastag, acélos jégtáblákból álló összefüggő, 170 kilométer hosszú jégtorlasz bontása volt. A hajópár folyamatosan haladt Újvidék felé, de az előző nap megnyitott csatorna éjjel összefagyott és reggelre mindig beállt. A cél 80-100 méter széles csatorna nyitása és nyitva tartása volt a jégmezőn. Ennek megfelelően a Széchenyi több alkalommal is beállt a torlódott állójégbe, a két nyom közötti részt pedig a döngölő és a hajó által keltett hullámok letörték. A letört nagyobb darabokat a Jégtörő VII. terelte, törte kisebbekre és aprította - sikerrel.

A kutatások egyébként a folyó magyarországi alsó szakaszán az utóbbi évtizedekben jelentősen kisebb az esélye annak, hogy megálljon a jég.

Az elvégzett szabályozási munkák és az ebből a szempontból kedvező környezeti hatások következtében javultak a lefolyás, és ezzel együtt a jéglevonulás feltételei, csökkent a jégmegállás veszélye. A jéghelyzet tehát javult, mindazonáltal a vizsgálatok azt mutatják, hogy számítani kell szélsőséges hidrometeorológiai viszonyokra, így ha ritkábban is, de kialakulhat jeges árvíz.

A Baján állomásozó jégtörők feladata többek között a téli kikötők biztosítása, illetve a folyó áramlását veszélyeztető jégdugók felszámolása. Mivel Szerbia és Horvátország a közös érdekű Duna-szakaszra nem tud jégtörőhajót biztosítani, a Mohács alatti szakaszon is a magyar jégtörők működnek közre a védekezési feladatokban.

Képünkön: jégtáblák között halad a magyar Jégtörő XI. hajó a Dunán a horvátországi Dálya térségében 2017. január 17-én.

 

 

M. B. - Fiotó: MTI/Molnár Edvárd