Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program indult

Ritka betegségek új diagnosztikai és terápiás eljárásait kidolgozó kutatási program indult uniós támogatással három vidéki orvosképző intézmény és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának összefogásával.  Az 1,2 milliárd forintos összköltségű projektet megnyitó hétfői szegedi konferencián Pfliegler György, a Debreceni Egyetem professzora elmondta: ritka betegség olyan viszonylag kevés pácienst érintő életveszélyes vagy életminőséget jelentősen rontó kórkép, amelynek diagnózisa vagy kezelése különös erőfeszítést igényel. Hozzátette: túlnyomórészt genetikai eredetű...

Ritka betegségek világnapját tartották

A ritka betegségek világnapjához kapcsolódó hazai programokat a Debreceni Egyetemen (DE) rendezte meg szombaton a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ). Pogány Gábor, a szövetség elnöke a megnyitót követő sajtótájékoztatón elmondta: a világnap központi eseményét, ami sorrendben a 10., első ízben nem Budapesten, hanem Debrecenben tartják, elismerve ezzel a helyi egyetemnek a ritka betegségek intézményes ellátásában betöltött úttörő szerepét. Magyarország és Közép-Európa egészségügyi intézményeit, egyetemeit jóval megelőzve Debrecenben 2001-ben...

Február 15-ig lehet első körben igényelni a diákhitelt

Február 15-ig adhatja le hiteligénylési kérelmét az a hallgató, aki már márciusban diákhitelben szeretne részesülni - közölte a Diákhitel Központ csütörtökön az MTI-vel.  A felvehető hitel összege a Diákhitel1 esetében képzési formától függetlenül, havonta 15, 21, 25, 30, 40 ezer, illetve maximum 50 ezer forint (ez szemeszterenként egy összegben is kérhető), a kötött felhasználású Diákhitel2 felvehető maximuma pedig az igénylő képzési költségének összege. A változó kamatozású Diákhitel1 3,35 százalékos kamattal elérhető minden hallgató számára, az államilag kamattámogatott...

A szegedi egyetem a...

A hazai felsőoktatási intézmények közül az elmúlt évekhez hasonlóan a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) végzett a legjobb helyen...

Tudománykommunikációs...

Természettudományi, műszaki, informatikai és matematika szakos egyetemista hallgatók számára SCI-indikátor címmel indítja el...

A memória működésének egyik...

A Szegedi Tudományegyetem és az MTA közös kutatócsoportjának sikerült azonosítani azt az agyterületet, amely azoknak a...

Magasabb minőséget nyújtó felsőoktatás létrehozása a cél

Közös ügyünk, hogy magasabb minőséget nyújtó, teljesítményelvű felsőoktatást hozzunk létre, amely egyszerre épít a hagyományokra, válaszol a jövő kihívásaira és perspektívát nyújtva vonzza a továbbtanulni vágyó fiatalokat - jelentette ki az oktatási államtitkár szombaton Szegeden.  Palkovics László a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanévnyitóján elmondta, az elmúlt felvételi időszakban - az előző évinél 5 százalékkal több - 111 ezer diák jelentkezett a hazai felsőoktatási intézményekbe, annak ellenére, hogy a demográfiai folyamatok ennek éppen az ellenkezőjét indokolnák. A...

Visszakövetelheti az állam az ösztöndíjakat a határidőből kifutó hallgatóktól

Ezer ösztöndíjastól követelheti vissza az állam a kifizetett pénzt, amennyiben a jellemzően mesterszakos hallgatók augusztus 31-ig nem szereznek oklevelet - mondta az Oktatási Hivatal elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna műsorában kedden.Aki kifut a határidőből, kérhet részletfizetést vagy ledolgozhatja a tartozását - közölte Stéger Csilla. Ugyancsak lehetőség van halasztási kérelem benyújtására, például a nyelvvizsga hiányában vagy tartós betegség, esetleg szülés esetén - tette hozzá. Mint elmondta: az első ösztöndíjakat 2012-ben ítélte oda az állam, jellemzően négy féléves...

Nyilvánosak a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárok

Nyilvánosságra hozták csütörtök délután az idei felsőoktatási pótfelvételi ponthatárokat a www.felvi.hu oldalon. Ezzel eldőlt, hogy a 8305 pótfelvételiző közül 5648-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a pótfelvételi eljárásban alapképzésre 3592, felsőoktatási szakképzésre 1008, osztatlan mesterképzésre 469, mesterképzésre 579 jelentkezőt vettek fel. Mindenki csak egy szakra és egy intézménybe jelentkezhetett, valamint csak önköltséges képzésekből választhatott az, akit júliusban nem vettek fel vagy nem is...

Az egyetemisták majdnem...

Egyre nagyobb a munkaerőhiány, így egyre több egyetemi hallgató dolgozik - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos...

Átadták az első egyetemi...

Az ország első egyetemi madárbarát mintakertjét adták át kedden, a madarak és fák napján a Debreceni Egyetem (DE)...

Hat magyar egyetem mellett...

A szervezők reményei szerint több tízezren látogatnak majd ki szombaton a Dunai Regattára, amelyet negyedik alkalommal rendez...

Buli három napig: ma este nyitány a Pécsi Egyetemi Napokon

A PTE legnagyobb kulturális és szórakoztató rendezvénysorozata április 28-29-30-án újra megmutatja milyen pécsi egyetemistának lenni. A Pécsi Egyetemi Napok - közismert becenevén PEN - Pécs városának, egyben az egész dél-dunántúli regiónak az egyik legnagyobb kulturális és közéleti eseménye. Három napon keresztül, öt színpadon, közel 100 zenekar és DJ lép fel, köztük a legnépszerűbb hazai előadók és több külföldi produkció is. A PEN a Pécsi Tudományegyetem létrejötte óta hetedik alkalommal kerül megrendezésre, idén április 28. és 30. között. Helyszíne másodszor lesz a Hungarikum...

Drónnal örökítik meg a pécsi egyetemisták a mai emlékfutást

Április 27-én második alkalommal rendezik a PTE Történelmi Emlékfutás 1367 című akciót, amely az Olimpiai Ötpróba rendezvénysorozat záróeseménye lesz. A futás a tavalyihoz hasonlóan két irányból indul és a Széchenyi téren ér véget.Az útvonal: "Sörház- Széchenyi tér", valamint a "48-as tér - Széchenyi tér". A futás egyfelől egy flashmobra való felhívás, hiszen akik ott lesznek, az 1367-es évszámot fogják megformálni, melyet egy drón segítségével fel is vesznek. Másfelől a résztvevőknek lehetőségük nyílik - a Kosztolányi Céltársulás által - arra, hogy a futás...

Nem elég jó a tanárképzés a hallgatók szerint

A tanárképzés újragondolásának szükségességére hívta fel a figyelmet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a szervezet problémának tartja, hogy nincs megfelelő alkalmassági vizsga, nem hatékony az anyanyelvi kritériumvizsga, nem egységes a záróvizsga értelmezése és nem szereznek kellő szakmai gyakorlatot a hallgatók a képzés alatt. A hallgatók érdekképviselete az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelte: a 2013-ban indított osztatlan tanárképzés első évfolyama most érkezett a szakképzettség-választáshoz. Az elmúlt három évben a hallgatók több kritikus...