Orbán Viktor az évértékelőn: hamarosan megkezdjük a mohácsi híd építését

A jövő szempontjából ma az a legfontosabb kérdés, hogy az európai életben végbemenő változások vajon elveszik vagy meghozzák a magyarok életkedvét - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban elmondott évértékelő beszédében. 

A kormányfő szerint mi magyarok nem ilyen megbokrosodott világban akartunk élni. Pedig minden oly jól alakult, átvágtuk magunkat a 2010-ben elzavart szocialista kormányok törmelékhalmain, a vadkeleti szocializmus romjain, túljutottunk a munkanélküliségen, a zsugorodó gazdaságon, a devizahiteleken, az irigységen, a nyugat előtti hasra esésen, az égig érő rezsiszámlákon, a hálapénzen, a segélyből élő ügyeskedésen - mondta.

Orbán Viktor szerint kiderült, hogy munkából jobban meg lehet élni mint segélyből, és hogy a gyerek nem teher, hanem boldogság. Egymillió ember állt munkába, soha nem dolgoztak ennyien az országban, a magyar gazdaság a háromszorosára növekedett és már a minimálbér is nagyobb mint az átlagbér volt a szocialisták alatt.

Felépítettünk egy új magyar gazdaságot, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a maga számítását - fogalmazott a kormányfő. Fáradságos tíz év volt, de úgy éreztük megérte, láttuk, hogy van értelme az erőfeszítésnek és már felderengett, hogy a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez - tette hozzá Orbán Viktor.

Ezért kaptunk 2022-ben is kétharmadot, "pedig az egész baloldal összefogott ellenünk, Brüsszel megpróbálta kiszárítani a kincstárat, Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide Amerikából négymilliárd forintnyi dollárt, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözni ránk" - fogalmazott a miniszterelnök hozzátéve, hogy pórul jártak, ezt megint elkalibrálták. "Nem kicsit, nagyon. És ha jól látom, még rá is fognak fizetni".

Ha az ellenfeled nézed, ne a számuk, hanem képességeik alapján ítéld meg őket. Úgy tűnik, szeret minket a jó isten - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette, a választási győzelmet nem szokták csak úgy hozzádobni az emberhez, főleg nem a kétharmadost. A mögött rengeteg munka van. A fanyalgók szerint ez szerencse. „Jó, legyen, de négyszer?" - tette fel a kérdést.

A baloldalnak azt kellene megértenie, hogy nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók. A győzelemhez szív kell, nem szerencse - fejtette ki a kormányfő.
A miniszterelnök hangsúlyozta, fájdalmas és veszteségekkel teli volt a koronavírus-járvány időszaka, de túljutottunk rajta, és lassan megérkezünk oda, ahova mindig is vágytunk.
„Elfoglaljuk azt a polcot a világban, amire tehetségünk, szorgalmunk és a történelmünk feljogosít bennünket. Ott leszünk a legjobbak közt, valahol az élbolyban. Megint lesz sok gyerek, sok millió szív, amely várja az örömhírt, rendben tartott, csinos és biztonságos ország, klímaváltozást is túlélő zöld Kárpát-medence" - fogalmazott.

„S habár az oroszlán és a bárány nem is költözik majd össze, reméltük, hogy a baloldal is megérti végre, hogy ez egy közös haza, és nincsen nekünk másik. Ekkor kitört a háború."

Orbán Viktor a háború kapcsán elmondta, emberi számítás szerint még hosszú ideig, akár több évig el eltarthat majd, és mindent megváltoztatott a politikában és a gazdaságban. A covidos évekből a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átléptünk a háború éveibe.

2020 márciusa óta, lassan 3 éve folyamatos nyomás alatt élünk, de ebből könnyen lehet akár négy vagy öt év is - szögezte le a miniszterelnök.
Hozzátette, hogy a rendszerváltás óta eltelt 32 évből 2022 volt a legnehezebb. Amikor a nyugat szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolni, ezzel teltek a választás utáni hónapok: újra kellett gondolni a gazdaságpolitikát, a honvédelem politikáját és a külpolitikát.

A háború villanó fényében meg kellett vizsgálni az összes nagy célt, amelyet 2010-ben magunk elé tűztünk. Ennek a munkának lassan a végére érünk - fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök hozzátette, úgy látja, hogy a céljainkról nem kell lemondanunk, nem kell őket feladnunk, csak az eszközökön kell változtatni. Továbbra is marad a külpolitika: barátokat akarunk, nem ellenségeket. Azt akarjuk, hogy mindenki érdekelt legyen a magyarok sikereiben: blokkosodás helyett összekapcsolódás.

Marad a nemzetegyesítés is: a külhoni magyarok továbbra is számíthatnak ránk. Marad a családpolitika, a munkaalapú gazdaság, a nyugdíjasokkal kötött megállapodás, a 13. havi nyugdíj és a rezsivédelem is. Folytatjuk az egyetemek és a gazdaság összekapcsolását; a bankszektort, energiaszektort és médiaipart magyar kézben tudjuk tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is visszaadjuk magyar kézbe.

És itt nem állunk meg - összegezte a célokat Orbán Viktor.

Marad a vidéknek tett ígéret is, soha nem látott fejlesztéseket indítunk be, annyi forrást biztosítunk, amennyit még nem látott a magyar vidék, még az Osztrák–Magyar Monarchia idején sem. A termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot. A privatizációval tönkretett magyar élelmiszeripart feltámasztjuk, lesznek az élelmiszeriparban is nemzeti bajnokaink, akik a világpiacon is helytállnak majd. Mégsem járja, hogy külföldről ránk zúdított élelmiszert kelljen vásárolniuk a magyaroknak - fejtette ki Orbán Viktor.

 És marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. Ideje, hogy végre gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében is egyesítsük Hunniát és Pannóniát. Ezért hidakat építünk a Dunán, a paksit befejezzük, a mohácsit hamarosan megkezdjük. A Győr–Szombathely–Veszprém ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc háromszöget.

A tervekhez azonban a miniszterelnök szerint rendkívül sok energia kell, annyi, amennyi „még sosem kellett Magyarországon". Ezért „erőműveket, vezetékeket fogunk építeni", ha pedig Brüsszel nem segít, lesz más - fogalmazott a kormányfő.

Azt is elmondta, hogy háború ide vagy oda, minden évben lesznek újabb családsegítő lépések, akárcsak idén a 30 év alatti nők szja mentessége.
A kormányfő hangsúlyozta: ha 2022 volt a rendszerváltás utáni legnehezebb év, akkor a 2023-as lesz a legveszélyesebb év. Két nagy veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció. Ezeket kell valahogy leküzdenünk, ha a covid előtti emelkedő pályára vissza tudjunk találni.

A háborúnak „nincs erőnk véget vetni", ugyanis ez nem a mi súlycsoportunk, mondta Orbán Viktor.

Egy valamit tehetünk - folytatta - kimaradni az orosz-ukrán háborúból.

Hozzátette: ez „eddig sem volt egyszerű, ezután sem lesz az". Főleg úgy, hogy szövetségeseink az Európai Unióban és a NATO-ban egyértelműen háborúpártiak, „legalábbis úgy tesznek, mintha" - mondta a miniszterelnök.

Magyarország önálló, szabad és szuverén állam, és a Jóistenen kívül senkit sem ismerünk el magunk fölött - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette:

egyedül az a helyes, ha kimaradunk a háborúból.

Az ukrán menekülteket be kell engednünk. Jól tettük, hogy hazánk történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását vittük véghez - húzta alá. Megjegyezte,

a magyar baloldal a háború pártján áll.

A kormányfő kifejtette: az ukrajnai háborúban nem a jók és a rosszak seregei harcolnak, hanem két szláv nép háborúja zajlik. Mint mondta, Magyarország elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, de semmilyen szempontból nem lenne helyes, ha Ukrajna érdekeit Magyarország érdekei elé helyeznénk.
Ezért nem szállítunk fegyvert, és pénzzel is csínyán bánunk, mert a végén még azt pénzt ami minket illet, Ukrajnának adná oda Brüsszel - fejtette ki. Hozzátette: nem járulunk hozzá, hogy gáz, olaj vagy atomipari szankciókat vezessenek be.

Fenntartjuk gazdasági kapcsolatainkat Oroszországgal, és ezt tanácsoljuk az egész nyugati világnak, mert enélkül nem lesz tűzszünet, sem béketárgyalás.

Orbán Viktor azt javasolta, ne szűküljön be a látásunk, lássunk túl Brüsszelen. Ne szigeteljük el magunkat a világ józanul felfogott részétől. A magyar felfogás csak Európában kivétel, világban általános. Az ukrán háború éppen azt mutatta meg, hogy Oroszországnak semmi esélye se lenne a NATO ellen - jelentette ki a miniszterelnök. Az ukránok megpróbálják elhitetni velünk, hogy Oroszország nem állna meg az Atlanti óceánig. Magyarország már egy évtizede javasolta a közös európai haderő létrehozását. Milyen kár, hogy ez nem, valósult meg - mondta.

Miközben a mi békepárti és a többiek háborúspárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk - mondta a miniszterelnök. Majd hozzátette:

azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.

A különbség az eszközökben van - mutatott rá a kormányfő.

A háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elkérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és tárgyalásokkal.

A mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv is: életeket csak tűszünettel lehet megmenteni. Az emberveszteség mértéke már több százezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le - nyomatékosította Orbán Viktor.
Majd hozzátette azt is, hogy a háború felszínre hozott néhány tanúságos és súlyos igazságot is. A NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan Keleten, a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla.

A NATO védelmi szövetség, amely azért alakult, hogy „megvédhessük egymást, ezért léptünk be és ezért éreztem történelmi elégtételt, amikor 45 év szovjet megszállással a hátunk mögött aláírhattam a csatlakozási szerződést" - fogalmazott Orbán Viktor.

MTI - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd