Januártól börtön járhat a rossz minőségű élelmiszerért

Akár többéves börtönbüntetést is kockáztatnak azok, akik jövő év január 1-jétől - amikor hatályba lép az új Btk. - rossz minőségű, egészségre ártalmas vagy hamis minőségtanúsítványú élelmiszert hoznak forgalomba - jelentette ki Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, országgyűlési képviselő pénteken, a Vidékfejlesztési Minisztérium előtti termelői piacon.

A szóvivő Tarnai Richárddal (KDNP) közösen nyújtotta be a büntető törvénykönyvhöz azt a módosító javaslatot, amelynek alapján az új Btk. szerint büntetni kell azokat, akik visszaélést követnek el ártalmas közfogyasztási cikkekkel, továbbá rossz minőségű terméket hoznak forgalomba, valamint a minőséget hamisan tanúsítják. Alapesetben egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők, a minősített esetekben pedig még többel - mondta Selmeczi Gabriella.

A fideszes képviselő emlékeztetett a korábbi évek élelmiszerbotrányaira, példaként hozta fel az aflatoxinos paprikát, a dioxinos csirkét, illetve a Megatrade-ügyet, ez utóbbi esetben az élelmiszereket átcímkézték.

Selmeczi Gabriella megjegyezte: ilyen esetek ellen a korábbi büntetőjogi szabályok nem nyújtottak kellő védelmet, ugyanis büntetőjogi eszközökkel nem lehetett hatékonyan fellépni az élelmiszerekkel különböző módon visszaélést elkövetőkkel szemben. Kiemelte: ez a helyzet most megváltozik az új büntető törvénykönyv hatályba lépésével.

Tarnai Richárd (KDNP) országgyűlési képviselő, aki egyben a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője is, szólt arról, hogy az ellenőrzések szigorításával és a különböző ellenőrző szervezetek egységes államigazgatási rendszerbe történő helyezésével lehetőség nyílt arra, hogy az élelmiszerbiztonságért, a fogyasztóvédelemért és a munkavédelemért felelős hatósági szervezetek együtt lépjenek fel a visszaélések megakadályozása érdekében.

A Pest Megyei Kormányhivatal vezetője példaként említette, hogy az elmúlt másfél év ellenőrzéseinek eredményeként a visszaélések korábbi 71 százalékos aránya 55 százalékra csökkent ezen a területen. Az utóellenőrzések pedig azt mutatják, hogy az ellenőrzöttek 30 százalékánál fordul elő szabálytalanság.

(mti)