Foglalkoztatási intézkedésekről tájékoztatták a képviselőket

A Kormány által indított és működtetett, a hátrányos helyzetűeket célzó foglalkoztatási intézkedésekről adtak tájékoztatást a FIDESZ országgyűlési képviselői számára. Az alábbiakban a szerkesztőségünknek is eljuttatott dokumentumot idézzük:

I. A Kormány fiatalokat és pályakezdőket érintő foglalkoztatási intézkedései

A globális válság Magyarországon is éreztette hatását a fiatalok foglalkoztatása tekintetében: a munkaerő-kereslet jelentős visszaesése a munkaerő-piacra belépni szándékozó fiatalok elhelyezkedési esélyeit rontotta. A magyar fiatalok (15-24 évesek) munkanélküliségi rátája 2012-ben 28,1% volt, a munkanélküliek 17,8%-a ebből a korosztályból került ki. A munkanélküli fiatalok csoportján belül is különösen veszélyeztetettek az alacsony iskolai végzettségűek, a szakképzetlenek, az elmaradott térségekben élők, a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők, beleértve a roma származásúakat vagy más szempontból hátrányos helyzetűeket is.

Intézkedések

A Kormány a tavalyi év során a fiatalok munkanélküliségének mérséklését és foglalkoztatásuk javítását helyezte foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek középpontjába. A 2012-ben elfogadott intézkedéscsomag elemei között új képzési lehetőségek, vállalkozóvá válást segítő támogatás, a munkáltatóknak szóló kedvezmények, valamint a munkába állást segítő foglalkoztatáspolitikai programok egyaránt voltak. A 2012-ben elfogadott kormányzati intézkedéscsomag elemei részleteiben:
• 2013-tól a munkahelyvédelmi terv keretében megvalósuló új intézkedések következtében minden 25 év alatti munkavállaló bruttó bére után - 100.000 Ft bérig - a munkáltatói teher mértéke 14,5 százalékkal, pályakezdők esetében két évig 27 százalékkal csökken. Az intézkedés közel 200.000 fiatalt érint.
• A 2013-ra kiteljesedő egykulcsos, családi elemmel kombinált jövedelemadó is azt segíti elő, hogy a fiatal magyar munkavállalók ne csak külföldön, hanem itthon is megtalálják számításaikat, itthon alapítsanak családot, és aki nagyobb munkateljesítményre képes, az kereshessen többet itthon is.
• 2012 második felében került meghirdetésre a 18-35 év közötti fiatalok vállalkozóvá válását elősegítő uniós program, amely egyrészt a vállalkozói tudás, vállalkozói készségek (pénzügyi ismeretek, üzleti terv, marketing, jogszabályi környezet stb.) megszerzését, fejlesztését támogatja, másrészt a vállalkozás elindításához szükséges tőkét biztosítja a fiatal vállalkozó számára vissza nem térítendő tőketámogatás formájában közel 7 Mrd Ft keretösszeggel. A vállalkozások elindítását követően a program tanácsadást és mentorálást is biztosít majd a vállalkozás fenntarthatóságának segítése érdekében. A képzések idén tavasszal indulhatnak, a tőketámogatás igénybevételére a képzések elvégzését, az üzleti terv támogatott kidolgozását követően kerülhet sor a konvergencia régiókban.
• Az „Első munkahely garancia" központi munkaerő-piaci programot 2012 júliusában hirdette meg a Kormány a pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése, a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, az első munkahely megszerzésének elősegítése, a szükséges munkatapasztalat megszerzésének biztosítása érdekében. A programban a fiatal álláskeresők közül a pályakezdőket, kiemelten a szakképzetleneket és a tartósan munkanélkülieket helyeztük a támogatás középpontjába. Az intézkedés 3,6 milliárd Ft-os keretét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap biztosította a 2012. szeptember 1-jétől december 31-ig tartó időszakban történő foglalkoztatás támogatására. Országosan összesen 7.243 fő pályakezdőnek biztosítottunk munkalehetőséget a programmal. A program sikerére való 2013. március 1-jétől ismételten elindítottuk az Első munkahely garancia programot, amelyre a 5 Mrd Ft-ot különítettünk el. A támogatás azon munkaadó részére nyújtható, aki 2013. március 1-jétől foglalkoztat regisztrált, 25 év alatti pályakezdő álláskeresőt teljes vagy részmunkaidőben. A forrás felhasználásával több, mint 7200 fő pályakezdőnek kívánunk munkalehetőséget biztosítani.
• 2012-ben előkészítettük és 2013 januárjában 8,5 Mrd Ft keretösszeggel megnyílt a középfokú szakképzettséggel rendelkező fiatalok gyakornokként való foglalkoztatásához támogatást nyújtó uniós pályázat. A program elsődleges célja a közvetlen munkahelyteremtés elősegítésén túl az iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulásának elősegítése, a pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, ezzel a későbbi foglalkoztathatóságuk növelése. A gyakornoki program lényege új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás támogatása 9 hónapon keresztül járó teljes, vagy részleges bér- és járuléktámogatással. A pályázónak mentort is kell biztosítania, akinek feladata a pályakezdő szakmai segítése, előrehaladásának dokumentálása, munkájának értékelése, amely egyben ajánlás a későbbi munkavállaláshoz is.
• Tavaly további 22 milliárd forint forrással erősítettük meg a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását célzó uniós programjainkat, ezzel összesen 113 Mrd Ft áll rendelkezésre nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésük támogatására. A forrástöbbletet kiemelten a fiatalok elhelyezkedésének támogatására irányítjuk. A programban 117 ezer fő kap személyre szabott elhelyezkedési támogatást, közülük 37 000 fő 25 év alatti, illetve pályakezdő fiatal. 2013 végéig összesen több mint 22 ezer fiatalt fogunk a programba vonni, nagyobbrészt a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű megyékből (Szabolcs ~ 2700 fő; Borsod ~ 2400 fő; Hajdú ~ 2000 fő).
• 2012 végén indult a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgáló civil foglalkoztatási programok támogatása. A program célja civil szervezetek foglalkoztatási potenciáljának kiaknázásával a pályakezdők tartós munkaerő-piaci beilleszkedésének a támogatása. A rendelkezésre álló forrás: 5 milliárd Ft. A projekt 2000-2500 pályakezdő munkanélküli számára segít munkatapasztalatot szerezni, a munka világába beilleszkedni. A program egyszerre segít a fiataloknak lehelyezkedni és a nyújt támogatást a civil szervezetek tevékenységének erősítéséhez.
• Innovatív foglalkoztatási programok támogatására 2012 júniusában pályázat indult összesen 4,7 milliárd forint kerettel. Kiemelt témaként került megjelölésre a fiatal munkanélküliek elhelyezkedésének segítésére használható újszerű módszerek kidolgozása. A pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogatunk, amelyek innovatív megoldásokkal segítik elő a 15-24 éves nem tanuló és nem dolgozó célcsoport foglalkoztatását, ezek közül is azokét, akiknek a munkaerő-piacra való belépése a munkaerő-piaci politika hagyományos keretei között, illetve eszközeivel nem vagy nem hatékonyan oldható meg.
• Folytatódik a nemzeti pályaorientációs rendszer fejlesztése, amely egyszerre segíti az ifjúsági pályaválasztást és a felnőttkori pályamódosítást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal irányításában. A rendelkezésre álló keretösszege 2,7 Mrd Ft. A projekt végrehajtása 2012 nyarán kezdődött el.

II. A Kormány 50 év feletti munkavállalók foglalkoztatását elősegítő intézkedései

A társadalom idősödése, az idős eltartottak arányának növekedése számos állam, társadalom kezelendő problémája, hiszen egyre kevesebb munkavállalónak szükséges eltartania az egyéb inaktív csoportok mellett a növekvő nyugdíjas réteget. A problémát fokozza, hogy az állásukat elvesztő 50 év feletti álláskeresők elhelyezkedési esélye, elavult szakképzettségük és egyéb kompetenciahiányuk miatt alacsony, a munka világába való visszailleszkedésükhöz támogatásra van szükségük. Magyarországon a regisztrált álláskeresők 25,2 százaléka 50 év feletti, e probléma fokozottan sújtja a munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő régiókat. Magyarország Kormánya fontosnak tartja mind az 50 év felettiek átképzésének, egész életen át tartó képzésének elősegítését, mind elhelyezkedésük támogatását.

Intézkedések

• A Munkahelyvédelmi Akcióterv adókedvezményekkel segíti elő, hogy az 55 év feletti foglalkoztatottak száma nőjön, így bővítve azok munkavállalási lehetőségeit. 2013-tól valamennyi 55 év feletti munkavállaló bruttó bére után - 100.000,- Ft bérig - a munkáltatói teher (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 14% (28,5 % helyett). Az érintett munkavállalók száma: kb. 500.000 fő.
• Az 50 év feletti álláskeresőket a TÁMOP 1.1.2. „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása", valamint a TÁMOP 1.1.4. „Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban" című kiemelt projekt is célcsoportjának tekinti, így aktív munkaerő-piaci programmal támogatja munkahelykeresésüket, munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. A kiemelt projektek 2013 februárjáig 11.774 50 év feletti álláskeresőt vontak be munkaerő-piaci programba, így ez a célcsoport képzi a bevontak 17 százalékát.
• 2012 júniusában jelent meg az „Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatás" című pályázati kiírás, mely összesen 4,7 milliárd forinttal támogatja innovatív foglalkoztatási módszerek kipróbálását. A pályázat célja aktív korú, álláskereső vagy inaktív munkanélküliek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének elősegítése innovatív foglalkoztatási programokon keresztül. A konstrukció a társadalmi csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása miatt kiemelten fontosnak tartja fiatal munkanélküliek, és a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatását biztosító, modell értékű programok támogatását. A konstrukció keretében támogathatóak társadalmi vállalkozások, melyek foglalkoztatási programjai hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli személyeket érintenek. A beavatkozás keretében számos pályázat irányul az 50 év felettiek foglakoztatásának elősegítésére, a demográfiai változások kezelésére, az idősek aktivitásának elősegítésére. 

III. A Kormány női foglalkoztatást elősegítő intézkedései

2012. évben a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 53,3%, míg munkanélküliségi rátája 10,6% volt. Ez, bár az EU átlaghoz viszonyítva még mindig alacsony, 2011-hez képest sokat javult: két évvel ezelőtt ugyanennek a női korcsoportnak foglalkoztatási rátája csupán 50,6%, munkanélküliségi rátája 11% volt. Míg egyes csoportok foglalkoztatása kifejezetten magasnak számít (ilyenek a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők, 40-54 év közötti korosztály, 12 évesnél idősebb gyermeket nevelő nők), addig az alacsony iskolai végzettségűek, az 55 éven felüliek, a fiatalok és pályakezdők, valamint a kisgyermeket nevelők foglalkoztatása uniós összehasonlításban alacsonynak tekinthető. Különösen ez utóbbi csoport foglalkoztatási rátája marad el a kívánttól. A hatéves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája ugyanis mindössze 34%, míg az unió átlagában ez az érték 58,9% (2011). A kisgyermekes nők alacsony munkaerő-piaci részvételének legfőbb oka, hogy a kisgyermekek (különös tekintettel a 3 éven aluliak) számára nyújtott napközbeni ellátások nem állnak elegendő számban rendelkezésre, másrészt pedig hiányoznak azok a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek, melyek a kisgyermekesek számára a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását megkönnyítenék.

Intézkedések

• A 2012. július 1-től hatályba lépő új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) középpontjában a rugalmasabb foglalkoztatás megteremtése áll. A jogszabály a magánszférára is kiterjeszti azt - a közszférában 2010 óta már meglévő - lehetőséget, miszerint a munkáltató a gyermekes munkavállaló kérésére köteles neki a rendes munkaidő feléig terjedő részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani gyermeke 3. életévének betöltéséig. Az új szabályozás a rugalmas foglalkoztatásnak számos módját nevesíti (pl. kötetlen munkarend, osztott munkakör, részmunkaidő), melyeknek a kisgyermeket nevelők foglalkoztatásában fontos szerepe lehet.
• 2013. január 1-jétől a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében új adókedvezmények igénybevételére nyílik lehetőség a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása esetén. Így (a tartósan álláskeresők, huszonöt év alattiak, ötvenöt év felettiek, szakképzettséggel nem rendelkezők mellett) a kisgyermekes szülők foglalkoztatásával járó közterhek megfizetése alól két évig teljes, illetve még egy éven át 50 %-os kedvezményt kap a munkáltató bruttó 100.000.-Ft-os bérig.
• A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (TÁMOP 1.1.2 és 1.1.4.) érdekében a munkaügyi központok több kiemelt projektet valósítottak, illetve valósítanak meg. A programok célcsoportját a hátrányos helyzetű munkanélküli emberek jelentik, köztük az alacsony iskolai végzettségűek, pályakezdők, 50 éven felüliek, tartós munkanélküliek, valamint a GYES-ről/GYED-ről visszatérő szülők. A program keretében a résztvevők személyre szabott, komplex segítségben, képzésben és támogatásban részesülnek a munkaerő-piacra való sikeres visszatérésük érdekében. A program első ütemében (2008. január 1. és 2011. április 30. között) 18 902 nő került bevonásra a programba, akik közül 2 170 fő GYES-ről/GYED-ről tért vissza a munkaerő-piacra. A második ütem 2011 májusában kezdődött meg, a munkaügyi központok a tervek szerint 2015-ig legalább 58 232 hátrányos helyzetű nő munka világába való visszatérését segítik elő, akik közül 4120 fő a kifejezetten GYES-ről/GYED-ről visszatérő nő.
• A munka és magánélet összehangolását segítő intézkedések (TÁMOP 2.4.5) egyrészt helyi és munkahelyi szinten támogatják családi napközik és más, rugalmas formában, rendszerszerűen megszervezett gyermekfelügyeleti szolgáltatások létrehozását a 3 éven aluli gyermekek számára. A tervek szerint a pályázat körülbelül 2000 új férőhely létrehozását és 550 gyermekgondozó foglalkoztatását támogatja majd. A konstrukció a szolgáltatások kialakításán túl a gyermekellátást végző személyek képzését és foglalkoztatását is támogatja. A pályázat emellett a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését is ösztönzi rugalmas, egyéni élethelyzetet és igényeket figyelembe vevő munkaszervezési formák, munkarend és munkaidő-beosztás bevezetésével, rugalmas szemléletű személyügyi politika alkalmazásának és kialakításának támogatásával. A konstrukció emellett helyi, innovatív projektek megvalósítását is támogatja, melyek a helyi szereplők együttműködésén alapulva, működésük és az általuk nyújtott szolgáltatások összehangolásával könnyítik meg a munka és a magánélet összeegyeztetését. A konstrukció - megemelt - forrása 10,4 Mrd Ft. A nyertes pályázók kiértesítése folyamatban van. A projektek megvalósítása előreláthatóan 2013. első félévében kezdődhet meg.
• Az „Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása" (TÁMOP 1.4.3) egyik részcélja a GYES/GYED rendszerének átalakításával összefüggésben a kisgyermekes szülők munkaerő-piacra való sikeres visszatérését segítő innovatív modellek kidolgozása volt. Az hat ilyen témájú nyertes pályázat összesen 828 millió Ft támogatásban részesült az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. A projektek végrehajtása folyamatban van.
• A START Bónusz Program, - a tartós munkanélküliek mellett - a GYES-ről/GYED-ről visszatérő szülők munkaerő-piacra való visszatérését támogatja hozzájárulási-adókedvezménnyel 2012. január 1. és 2013. december 31. között. A kedvezmény mértéke a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 27%-a foglalkoztatás első évében. A program a TÁMOP keretében, az ESZA társfinanszírozásával valósul meg. 2012. január 1. és 2012. december 31. között 30 745 nőt foglalkoztattak START Bónusz kártyával, közülük 1711 GYES/GYED után tértek vissza a munkaerő-piacra.
• Bölcsődefejlesztések: A kisgyermek-ellátási szolgáltatások területén kapacitás-hiány leginkább a 3 éven aluli korosztály esetében jelentkezik. 2011-ben a korosztály 14%-a részesült bölcsődei vagy családi napközi ellátásban. 2007-2012 júliusa között 1226 új bölcsődei férőhely és 122 családi napközi férőhely került létrehozásra a regionális operatív programok támogatásával. 2013-ig további 3 200 új bölcsődei férőhely jön létre a tervek szerint, melynek eredményeként a bölcsődei férőhelyek száma 2013-ra 40 ezer, a létrejövő családi napközik számával együtt a 45 500 férőhelyet. Ez több mint 80%-os növekedést jelent 2007-hez képest.
• A nők munkaerő-piaci részvételének növelése érdekében miniszteri biztos került kinevezésre az NGM-ben, aki 2012. április 1. és 2013. március 3. között látta el tevékenységét.

IV. A Kormány romákat érintő foglalkoztatási intézkedései

A 2011. évi népszámlálási adatok szerint hazánkban valamivel több, mint 315 ezer fő vallotta magát roma nemzetiségűnek. Az adatok szerint a magukat romának vallók csupán 16,4%-a állt foglalkoztatásban az adatfelvétel idején, míg 36%-uk munkanélküli vagy inaktív, a fennmaradó több mint 47% pedig eltartott volt. Ugyanakkor széles körben ismert, hogy a népszámlálás adatai a nemzetiséghez való hovatartozás esetében önbevalláson alapulnak és gyakran pontatlanok, alábecsülik a valós adatokat. Ettől függetlenül megállapítható, hogy a romák foglalkoztatása jóval az országos átlag alatt van.

Intézkedések

Hazánkban a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között született Keretmegállapodás, valamint az abban foglaltakkal összhangban elkészült Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendezik keretbe a romák helyzetének javítására irányuló - többek között foglalkoztatási, valamint szak- és felnőttképzési - intézkedéseket. A Keretmegállapodás aláírói 2015-ig többek között 100 000 munkanélküli roma foglalkoztatásba történő bevonását és a szak- és felnőttképzés területén mintegy 50 000, legfeljebb szakiskolai végzettségű, roma felnőtt piacképes szakképzését tűzték ki célul.
Fontos kiemelni, hogy az intézkedések nagy része esetében nem kerül roma bevonási célérték meghatározásra, mivel azok átfogóan irányulnak a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási helyzetének, alkalmazkodóképességének javítására. Ezekben a romák száma horizontális szempontként - azaz a nyertes pályázók által a pályázat megvalósítása során célérték nélkül gyűjtendő adatként - jelenik meg. Ugyanakkor a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű célcsoportokban való felülreprezentáltságuk okán e programok hatékonyan és nagy számban érik el a roma népességet.
• A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását célzó, a konvergencia régiók munkaügyi központjaiban megvalósuló 106 Mrd Ft pénzügyi keretű uniós programunk keretén belül 2011 májusa és 2015 áprilisa között 16 500 fő roma nemzetiségű álláskeresőt - a bevonni tervezett 110 ezer fő 15%-át - támogatunk. A projekt kizárólag aktív munkaerő-piaci eszközök használatával segíti a bevont hátrányos helyzetű álláskeresőket, képzettséghez, munkatapasztalathoz és továbbfoglalkoztatással járó bértámogatáshoz juttatva, valamint munkaerő-piaci szolgáltatásokkal segítve őket. A projektben kiemelt figyelmet fordítunk a nehezebben motiválható célcsoportok - így a romák - felkutatására és megszólítására. Ennek érdekében minden munkaügyi központ legalább 2 fő roma foglalkoztatás-szervezőt alkalmaz, akik legfőbb feladata a potenciális célcsoporttagok felkeresése, bevonása és projektben tartása.
• 2012 áprilisában indult az alacsony végzettségű, szakképzettséggel nem, vagy elavult szakképesítéssel rendelkező, és az iskolarendszerű képzésből lemorzsolódó egyének képzését és ezáltal alkalmazkodóképességük növelését célzó 3 éves uniós program. A képzések a szakképzés megkezdéséhez szükséges, az alapfokú végzettség megszerzésére irányuló felzárkóztató képzések, szakképzések, kompetenciafejlesztő képzések, valamint egy adott álláshoz szükséges képzések egyaránt lehetnek. A program célja továbbá olyan szakképzettséggel rendelkező munkavállalók képzése, akiknek a szakképzettsége elavulttá vált vagy alapul szolgál olyan egyéb új képesség, végzettség megszerzésére, amely valós munkaerő-piaci igényekre épül. A program keretében 37 000 fő képzésbe vonására van lehetőség, akik közül legalább 3 000 fő roma származású lesz. A programra 20,1 milliárd forintot különítettünk el.
• A hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci elhelyezkedését tranzitfoglalkoztatási programokon keresztül elősegítő, 3 Mrd Ft keretű pályázati konstrukció 2012 júniusában jelent meg. A konstrukció célja hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének elősegítése tranzitfoglalkoztatási programokon keresztül, illetve szakképzetlen, vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatással összekapcsolt szakképzése építőipari, épületkorszerűsítéshez kapcsolódó, illetve a program céljainak megfelelő további szakmákban, foglalkoztatással egybekötött képzés, tranzitfoglalkoztatás útján. A cél a munkanélküli személyek szakmához, munkához, rendszeres munka-jövedelemhez juttatása, a nyílt munkaerő-piac és a gazdaság stabil és aktív szereplőivé válásának segítése. A konstrukció keretében a pályázóknak, a romák megfelelő mértékű bevonása érdekében kötelező konzorciumi partnerként be kell vonnia a végrehajtásba a helyi roma nemzetiségi önkormányzatot. Az első pályázati kör után fennmaradt 1,85 milliárd forint forrás terhére újabb meghirdetés várható 2013 áprilisában.
• 2012 folyamán született döntés egy a 2013/2014. tanévtől induló, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban a roma gyermekek felzárkózási esélyeinek növelését, a szakképzésbe jutás és a megalapozott szakmaválasztás támogatását célzó, 6 Mrd Ft keretű programról. A program ösztöndíj és mentori szolgáltatások biztosításával ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulókat a szakiskolai/szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódásra, szakképző intézményben való továbbtanulásra. A program keretében a tanulók a 7. és 8. évfolyamtól kezdve tanulmányi átlaghoz kötött ösztöndíjban és mentori támogatásban részesülnek annak érdekében, hogy az általános iskola eredményes elvégzését követően sikeresen felvételt nyerjenek elsősorban szakképző iskolai intézménybe. A program részeként megfelelő szakmai tudással és releváns szakmai tapasztalattal rendelkező személyekből álló mentor-hálózat kiépítésére kerül sor, és pályaorientációs szakmai ismereteket támogató programelemek valósulnak meg. A programban - az előzetes kalkulációk figyelembe vételével - 5000 fő ösztöndíjas részvételére nyílik lehetőség, kb. 1 000 fő mentor bevonásával.
• Az NGM 2012 februárjában hirdette meg a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatását segítő, hazai finanszírozású pályázatot. A pályázók az új munkahelyenként adható 1,4 millió Ft alaptámogatáson kívül kiegészítő támogatást - új munkahelyenként 300 ezer Ft - is igényelhettek, amennyiben roma álláskeresők foglalkoztatását vállalták. 2012 folyamán összesen 585 vállalkozás kapott 7,3 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást. A keretösszeg 87 %-ából az ország négy hátrányos helyzetű régiójának vállalkozásai részesültek. A vállalkozások 4 012 új munkahely kialakításához, és ezeken a munkahelyeken 3 292 álláskereső legalább 2 év időtartamú foglalkoztatásához nyertek el támogatást, s egyúttal 6 234 munkahely megőrzéséhez is hozzájárultunk. Az álláskeresők köréből a roma foglalkoztatottak száma a beruházások lezárultát követően előreláthatólag 200-250 fő lesz, amely létszámadat igen magasnak számít, a korábbi évek többszörösét jelenti (2011-ben 95 fő volt).
A 2013. évi KKV munkahelyteremtő beruházási pályázatra 2013. február 14-től 2013. április 5-ig lehet pályázni. A 10 Mrd Ft keretből várhatóan 700-800 KKV beruházásához és 5200 új munkahely létesítéséhez, valamint mintegy 10 ezer már meglévő munkahely megőrzéséhez járulunk hozzá. Az előző évi programhoz hasonlóan 2013-ban szintén 300 ezer Ft kiegészítő támogatás igényelhető roma álláskeresők foglalkoztatása esetén az 1,5 millió Ft alaptámogatáson kívül új munkahelyenként.

V. A Kormány alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatását elősegítő intézkedései

Magyarországon a munkanélküli népesség 23,1 százaléka alacsony iskolai végzettségű. Ez az arány 11,7 százalékponttal magasabb, mint az Európai Uniós átlag (14,8%). 2013 februárjában a regisztrált álláskeresők 41,8 százaléka rendelkezett legfeljebb általános iskolai végzettséggel, ez az arány a rosszabb munkaerő-piaci körülményekkel rendelkező régiókban elérheti az 50 százalékot is.

A Kormány fontosnak tartja mind az alacsony iskolai végzettségűek munkaerő-piaci elhelyezkedését, mind a képzettségi szintjük növelését, szakképzésük támogatását. Az Új Széchényi Terv kiemelt projektjeiben és pályázati konstrukcióban kiemelt célcsoport a szakképzettséget nem szerzett munkanélküliek csoportja.

Intézkedések

• A Munkahelyvédelmi Akcióterv adókedvezményekkel segíti elő, hogy a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak száma nőjön, így bővítve az alacsony iskolai végzettséggel betölthető munkahelyek számát, a szakképzetlenek munkavállalási lehetőségeit. 2013-tól minden képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben (FEOR 9. főcsoport) foglalkoztatott munkavállaló bruttó bére után - 100.000,- Ft bérig - a munkáltatói teher (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) mértéke 14% (28,5 % helyett). Érintett munkavállalók száma: kb. 250.000 fő (a 25-54 éves korosztályban). A képzettséget nem igénylő, un. FEOR 9-es munkakörben foglalkoztatottak után eddig semmilyen kedvezményt nem lehetett igényelni, az Akcióterv e pontja tehát teljesen új elemként jelenik meg a szociális hozzájárulási adókedvezmények rendszerében.
• Az alacsony iskolai végzettségű álláskeresőket a TÁMOP 1.1.2. „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása", valamint a TÁMOP 1.1.4. „Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban" című kiemelt projekt is célcsoportjának tekinti, így aktív munkaerő-piaci programmal támogatja a szakképzettséggel nem rendelkezők munkahelykeresését, munkaerő-piaci beilleszkedését. E kiemelt projektek 2013 februárjáig 11582 alacsony iskolai végzettségű álláskeresőt vontak be munkaerő-piaci programba, ez a célcsoport képzi a bevontak 16,8 százalékát. A TÁMOP 1.1.2. „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása" című, konvergencia régiókban végrehajtott kiemelt projekt bevonási aránya követi az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők területi megoszlását, megtartva így a programba kerülés esélyének egyenlőségét.
• 2012 áprilisában indult az alacsony végzettségű, szakképzettséggel nem, vagy elavult szakképesítéssel rendelkező, és az iskolarendszerű képzésből lemorzsolódó egyének képzését és ezáltal alkalmazkodóképességük növelését célzó 3 éves uniós program. A TÁMOP 2.1.6 program 20,1 Mrd Ft keretéből 37 000 fő - köztük legalább 3 000 fő roma - képzésbe vonására van lehetőség. A képzések a szakképzés megkezdéséhez szükséges, az alapfokú végzettség megszerzésére irányuló felzárkóztató képzések, szakképzések, kompetenciafejlesztő képzések, valamint egy adott álláshoz szükséges képzések egyaránt lehetnek. A program célja továbbá olyan szakképzettséggel rendelkező munkavállalók képzése, akiknek a szakképzettsége elavulttá vált vagy alapul szolgál olyan egyéb új képesség, végzettség megszerzésére, amely valós munkaerő-piaci igényekre épül.
• 2012 júniusában megjelent a „Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban" című pályázati felhívás. A konstrukció célja hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének elősegítése tranzitfoglalkoztatási programokon keresztül, illetve szakképzetlen, vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel rendelkező hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatással összekapcsolt szakképzése építőipari, épületkorszerűsítéshez kapcsolódó, illetve a program céljainak megfelelő további szakmákban, foglalkoztatással egybekötött képzés, tranzitfoglalkoztatás útján. A beavatkozásra 3 milliárd forintot fordít a Kormány.
• A munkaerő-kereslet élénkítésének speciális formája a szociális gazdaság. Ez jellemzően valamilyen helyi keresletre reagáló, olyan gazdasági tevékenységek támogatását, fejlesztését jelenti, amelyek ötvözik a pénzügyi fenntarthatóságot és a társadalmi szempontokat. A szociális gazdaság támogatása többek között a hátrányos helyzetű térségekben és a kistelepüléseken is segítheti a munkahelyteremtést, illetve segít értelmes, hasznos és jövedelemtermelő munkához juttatni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket. Ez az eszköz alkalmas lehet arra, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők számára valós esélyt nyújtson az elsődleges munkaerőpiacra történő belépésre. A TÁMOP 2.4.3./D „Szociális gazdaság fejlesztése" című pályázat felhívásai 2013 márciusában jelennek meg 15 milliárd forintos forráskerettel. A konstrukció a szociális gazdaság területén működő és induló vállalkozások, szociális szövetkezetek támogatását célozza. A szektor erősítése és növekedése hosszú távon a nyílt-munkaerőpiaci foglalkoztatást és így a biztosabb megélhetést teremti meg a munkanélküliek, a hátrányos helyzetű tagok számára. E pályázati konstrukció részét képezi továbbá a foglalkoztatási szövetkezet létrehozását támogató komponens, mely országos nemzetiségi önkormányzatok által végzett humánerőforrás fejlesztést támogatja, foglalkoztatási szövetkezet alapítása érdekében.