Elfogadta az Országgyűlés a pedagógusok új életpályamodelljét

Az Országgyűlés mai rendkívüli ülésén 136 igen, 58 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést. 

A státusztörvény néven elhíresült jogszabály új kereteket között szabályozza a tanárok munkaviszonyait. A Magyar Nemzet tudósítása szerint így megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be a pedagógusoknak, a tanítási órák száma pedig heti fix 24 óra lesz.

A jogszabály egyúttal megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését.

Az előterjesztő Belügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott, hogy

...a tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.

A közlemény így folytatódik:

A köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagóguséletpálya is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.

A pedagógusok új életpályáját keretező törvény tervezetét a tárca 2023. március 2-án tette közzé társadalmi egyeztetésre.

A tárca többször egyeztetett a törvénytervezetről a pedagógus szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral; a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal; az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, valamint a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák; a Klebelsberg Központ és a tankerületek; a Nagycsaládosok Országos Egyesülete; a Nemzeti Ifjúsági Tanács; a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel. A törvényjavaslat véleményezésében részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is.

A belügy szerint miután a törvénytervezetet a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, a minisztérium a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, melyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy „nem egyeztetésre jöttek", érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő. A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg - mutatott rá a Pintér Sándor vezette minisztérium.

MTI