Brüsszel kottája szerint 386 ezer forinttal többet fizetnének rezsire a magyarok

A legfrissebb kormányzati intézkedésekről tájékoztatott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Európai uniós kormányülés volt. Ennek apropója, hogy ma kezdődik az európai uniós csúcs. Az elmúlt hónapokban drámai megnőttek az energiaárak. Ennek több oka is van, a legfőbb ok azonban az, hogy az európai Bizottság egy meggondolatlan energiapolitikát folytat, minden terhet a lakosságra terhelne.

Magyarországon kívül minden európai országban nőttek a rezsiárak. Magyarországon kell a lakosságnak a leglevesebb fizetnie a gázért és az áramért. Összehasonlításképp a berliniek háromszor annyit kell fizetniük az áramért. Magyarország úgy látja, és kitart ezen álláspontja mellett, hogy az energiaárak szabályozásának tagországi hatáskörbe kell maradnia.

Brüsszel erőltette a klímavédelemre a hagyományos energiatermelés leépítését. Legkésőbb idén tavasszal már érezhetőek voltak ennek negatív következmények, több országban is kifogytak az energiatározók. A biztosság továbbra sem ismerik el a hibájukat, és továbbra is olyan javaslatokat tesznek, amelyek tovább fokoznák a rezsikrízist.

A v4-es államok vétózni fognak, semmilyen olyan brüsszeli javaslatot nem fognak elfogadni, amelyek a lakosságot hoznák hátrányos helyzetbe a rezsikérdésben. 386 ezer forinttal fizetnének többet a magyar lakosok évente, ha a baloldal és Brüsszel nyomására bevezetnék az uniós energiai piaci árakat.

Brüsszel 2035-ig akarja betiltani a benzines és a dízelautókat, ez sem tartható. A multinacionális vállalatok mindenféle következmények nélkül szennyezhetik a környezetet.

Nem büntetni, hanem támogatni kellene az EU határait védő országokat

A migrációügyben Magyarországnak javaslatai is vannak. Brüsszelnek alapvetően változtatnia kell álláspontján. Nem büntetnie, hanem támogatnia kéne azokat az országokat, amelyek meg akarják védeni határaikat, mivel nemcsak az országhatárotokat védik, hanem az uniós határokat is. Magyarország azt szeretné, hogy úgy módosítsák a jogszabályokat, hogy visszaállítsák a tranzitzónákat.

Nagyban nőtt a nyomás. Míg tavaly 27 881 ember próbált bejutni, addig idén már 91 590 fő próbált bejutni a magyar határon. A V4-ek is támogatják a szigorú migrációs politikát, és cseh rendvédelmi erők is részt vesznek a védekezésben.588 milliárdot fizetett Magyarország a határvédelemre, míg Brüsszelből csak 7 milliárdot kapott.
Az uniós jognak nincs elsőbbsége

A lengyel alkotmánybírósági döntésről azt mondta, hogy tiszteletben kell tartani az alkotmánybíróság döntését, mert ez a jogállam alapelve. A bizottság elnöke nincs tisztában azzal, hogy az uniós jognak nincsen elsőbbsége, mert ezt semmilyen uniós szerződés nem tartalmazza. Gulyás felidézte, hogy mind a francia, mind a cseh, mind a német, mind a spanyol alkotmánybíróság korábban úgy döntött, hogy az uniós jognak összhangban kell lennie a nemzeti szuverenitásokkal, és nem sérülhet a nemzeti alkotmányos identitás. A lengyel alkotmánybírósági döntés tehát nem egyedi.

Ékes bizonyítéka a kettős mércének a lengyelek támadása, és világos, hogy csak azok szólalhatnak meg az unióban, akik föderalista álláspontot képviselnek.

EQM