Az összes megdicsőült lelket ünneplik a keresztények november 1-jén

November 1-jén ünnepeljük a megdicsőült lelkeket, vagyis minden szentet, akik Istent dicsőítve, megüdvözülve hunytak el, de nem emlékezünk meg róluk külön-külön, név szerint. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel.

Keleten már 380-ban megemlékeztek minden szentté lett vértanúról. Az ünnep a nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel.

Később III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek" emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.

November 2-án tartjuk halottak napját. Ezen a napon a Katolikus Egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.

Az Egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét és kezdettől fogva imádkozik a megholtakért.

Mindenszentek nyolcadában (november 1-8. között) a szokásos feltételekkel teljes búcsút nyerhetünk a tisztítótűzben szenvedő elhunytak javára. Erre kétféle lehetőséget ajándékoz nekünk a Katolikus Anyaszentegyház.

Az egyik szerint Mindenszentek ünnepén vagy halottak napján, vagy pedig a rá következő vasárnap meglátogatunk egy templomot. A másik lehetőség szerint november 1-8. között ájtatos lélekkel temetőt látogatunk és imádkozunk a megholtakért. A búcsú elnyeréséhez a fenti feltételek mellett teljesíteni kell a szentgyónást, szentáldozást és imádságot a Szentatya szándékára (Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy).

Forrás: Pécsi Egyházmegye