Az országban elsőként, tizenhárom éve Mohácson tettek állampolgársági esküt külhoni magyarok

2024. március 23. szombat 09:26

Az országban elsőként, tizenhárom éve Mohácson tettek állampolgársági esküt külhoni magyarok

2010-ben az Országgyűlés 98 százalékos támogatottsággal fogadta el a kedvezményes honosításról szóló törvényt. Ezt követően, 2011 márciusában az országban elsőként Mohácson tett állampolgársági esküt tizenkét délvidék magyar.

 

Aki ott volt a mohácsi városháza dísztermében 2011 március 12-én, bizonyára soha nem felejti el azt a napot: tizenkét délvidéki magyar tett állampolgársági esküt - az egyszerűsített honosításról szóló törvény adta lehetőséggel élve az országban elsőként.

„Én,... , esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen."

A délvidéki Karancsról, Hercegszőlősről, Eszékről és Zágrábból érkezett magyarok mondták el az állampolgári eskü szövegét néhai Szekó József polgármester előtt, közülük többen könnyeivel küszködve.

Túlzás nélkül történelmi pillanat volt: ők voltak a legelsők, akik az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény adta lehetőségekkel élve magyar állampolgárokká váltak.

- Örömömre szolgál és megtiszteltetésnek tartom, hogy elsőként Mohácson kerülhet sor erre az aktusra, és hogy előttem tehetik le az esküt - mondta a fogadalomtételt megelőzően Szekó József. - A 2004-ben a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás csúfos eredménye mély sebeket ejtett a határon túliakban is, köszönet és tisztelet jár önöknek, hogy most mégis itt vannak. Azzal, hogy az új összetételű Országgyűlésnek első dolga volt az egyszerűsített honosításról szóló törvény elfogadása, talán sikerült begyógyítani ezt a sebet. Azt remélem, hogy a mostani eskü az első lépés, hogy a törvényben foglaltak megvalósulhassanak - tette hozzá.

A fent idézett eskü szövegének elmondása után a honosításukra várók a pulpitushoz léptek, ahol aláírásukkal is megerősítették fogadalmukat, majd kézbe vehették az azt tanúsító okmányt, hogy immár hivatalosan is magyarok. Közöttük például a Szabó család tagjai édesapa, édesanya, két leánygyermek, és a nagymama, valamint Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke.

- 1943-ban születtem, mire felsírtam, elveszítettem a magyar állampolgárságomat - mondta a politikus az eseményen. És most is sírni tudnék. Nem Jakab Sándornak, Petőfi Sándornak kellene itt állnia ahhoz, hogy méltóképpen ki tudjuk fejezni, mi érzünk most. Köszönjük ezt a napot, köszönjük a magyar népnek, ígérjük, hűséges állampolgárok leszünk!

 

A bensőséges hangulatú ünnepség a Szózattal zárult. Ott, abban a percben egészen különös értelmet nyertek az utolsó sorok: „Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell."

Burják Gáspár feleségével, Burják Borbálával együtt tette le az esküt. A Zágrábban élő férfi akkor azt nyilatkozta, igen régen várt arra, hogy erre a pillanatra sor kerülhessen. Egyszer, 1941-45 között már magyar állampolgár lehetett, a történelem megpróbáltatásai azonban úgy hozták, hogy több mint hatvanöt évnek kellett eltelnie, hogy ismét papírja legyen magyarságáról. Amikor tudomást szereztek az egyszerűsített honosítás lehetőségéről, azonnal léptek: összegyűjtötték az ehhez kellő dokumentumokat, és elindították a szombaton befejeződött eljárást.

Kriják Krisztina természetesnek, magától értetődőnek érezte, hogy élt a lehetőséggel, amire elmondása szerint szintén nagyon régóta várt.

- Magyarként éltem mindig is, így neveltek, így szocializálódtam - mondta. - Így aztán szerinte valójában nem is az a lényeg, hogy ezt immár dokumentummal is alá tudom támasztani, hanem az, hogy a most kézbe kapott okmány mit szimbolizál: mi is a magyar nemzet részei vagyunk. Az életem, a mindennapok ettől nyilván nem fognak megváltozni, azonban másképp fogom érezni magam.

Pajrok Andor elmondta, boldog, hogy az elsők között kaphatta meg az állampolgárságát igazoló okmányt. A kopácsi férfi kifejtette, egyfajta elégtételt is érez, hogy magyar állampolgárnak mondhatja magát. Ő, valamint a most honosítottak közül többen elmondták, családjukból voltak, akik katonaként harcoltak Magyarországért: Pajrok Andor anyai nagyapja a második világháborúban. Az esküt tevők között voltak olyanok is, akiknek nagyapái az első világháborúban küzdöttek, de olyan is, akinek ükapja Kossuth katonájaként harcolt a szabadságért.

Mindezt az tette lehetővé, hogy 2010-ben - éppen kedden volt tíz éve - a magyar Országgyűlés, 98 százalékos támogatottsággal elfogadta a kedvezményes honosításról szóló törvényt

A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor.

A kettős állampolgárság kérdése 2004 ősze óta témája volt a magyar belpolitikának. 2004. december 5-én arról tartottak népszavazást, hogy kapjanak-e kettős állampolgárságot a határon túliak. Az emberek többsége igennel voksolt, de a népszavazás érvénytelen volt, így a parlamentnek nem kellett napirendre tűznie a honosítást. Az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és akkori pártja, az MSZP végig a honosítás ellen érvelt, Gyurcsány Ferenc azt mondta, a törvény veszélyes lenne Magyarországnak, mert a határon túliak tömeges bevándorlása összeroppanthatná a gazdaságot. Az MSZP vezetői már a 2002-es választások előtt is arról beszéltek, ha kedvezményeket kapnak a határon túliak, akkor 23 millió román lepheti el a munkaerőpiacot.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a Parlamentben a nemzetpolitika legnagyobb tettének nevezte a kedvezményes honosítást.

„A Kárpát-medencében az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg jellemzően a diaszpórában az állampolgárság megállapításának lehetőségével élve, illetve hagyományos módon mintegy 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot. Összesen tehát 1 millió egyszázezren váltak nemzettársainkból honfitársainkká" - mondta.

Mohácson egyébiránt a határon túliak magyar állampolgárságát elutasító népszavazást követően, 2005-ben úgy döntöttek képviselők, hogy az anyaországhoz tartozás érzését legalább a tiszteletbeli polgár cím adományozásával biztosítják az elszakított területeken élő magyarok számára. Összességében több százan éltek ezzel a lehetőséggel, a Felvidéken, Kárpátálján, Erdélyben, Délvidéken, Horvátországban, illetve Kanadában és Svájcban élő magyarok, közülük a legtöbben bezdániak.

Képünk archív felvétel, a 2011-es mohácsi ünnepségen készült.

Máté Balázs - Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László