Szili Katalin: hasznosak az őshonos kisebbségek alkotta régiók

A többségi társadalom számára is jó, ha olyan régió létrejön, ahol őshonos kisebbségi közösségek élnek - emelte ki Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott szombaton Sopronban.

A Széchenyi Társaság és a Perkovátz-Ház Baráti Kör által szervezett Összetartozunk - III. nemzettudat- és nemzetiidentitás-konferencia második napján Szili Katalin az őshonos kisebbségek 21. századi sorsáról szóló előadásában a nemzeti identitást azért nevezte fontosnak, hogy a globális világban meglegyenek azok a kapaszkodók, amelyek közösséghez kötik az embereket.

Úgy fogalmazott: Európa csak akkor tudja újradefiniálni magát a globális világban, ha megtartja azt a sokszínűségét, amit az identitás sokszínűségének megőrzésével a saját erősségévé tehet.

Szili Katalin szerint öt alapelvet lenne fontos az Európai Uniónak elfogadnia a kisebbségek védelme érdekében. Azt, hogy az őshonos kisebbségek ügye nem bel-, hanem európai ügy, a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól, az identitás megvalósításához az egyéni és a kollektív jogok biztosítása egyaránt szükséges, valamint azt, hogy egy állam területén élő őshonos nemzeti kisebbségek alkotóelemei annak az államnak.

A miniszterelnöki megbízott, bár - mint mondta - érti a Brexit utáni európai félelmeket, de az "Egyesült Európai Államoknak" szerinte nincs jövője. Hozzátette: kétségei vannak afelől, hogy egy olyan Európai Unió, amely egy hétéves költségvetésben képtelen megegyezni, létre tudna hozni egyesült államokat.

Kijelentette: Magyarország minden szomszédja területi integritását elismeri, de szeretnék elérni, hogy a magyar kisebbségek is élhessenek ugyanazokkal a jogokkal, ami Európában mindenkinek lehetséges a "Feröer-szigetektől Dél-Tirolig".

Felhívta a figyelmet a Székely Nemzeti Tanács által indított európai polgári kezdeményezésre, amellyel a nemzeti régiók elismerését szeretnék elérni. Hangsúlyozta: összesen több mint egymillió támogató aláírásnak kellene összegyűlni májusig, hogy az EU foglalkozzon az üggyel.

Szili Katalin kiemelte: ma Európa lakosságának 85 százaléka él a többségi társadalmak tagjaként, 10 százalékuk őshonos kisebbség, 5 százalék a bevándorló. Kitért arra is, hogy az Európai Parlament 2019. március 25-én határozatot alkotott az afrikai származású emberek alapvető jogairól, ám sérelmezte, hogy ez azelőtt történt, mielőtt az őshonos kisebbségek jogait is hasonló határozat erősítette volna meg.

A konferencia zárónapján lengyel, cseh, szlovák és dél-tiroli előadók többek közt a visegrádi államok Európa védelmében tett lépéseiről, a fiatal cseh generáció mai világban betöltött helyéről, a nemzeti eszme és a liberalizmus összevetéséről, illetve a belső önrendelkezésről mint a kisebbségvédelem és a regionális fejlesztés eszközéről beszéltek.

MTI