Bár már kérői is vannak, de inkább itthon szórja a gólokat Rittlinger Lotti

2016. december 06. kedd 16:33

Hívta már a Fradi és a Dunaújváros is, a Mohácsi TE tizennégy éves kézilabdázója, Rittlinger Lotti azonban köszönte, de nem élt egyik lehetőséggel sem, kitart szülővárosa és csapata mellett. Az ifjú tehetség a Mohácsi Újság.hu-nak arról is beszélt, milyen érzés, hogy korábbi edzőjével játszhat, s a lányok beavatási szertartását is felelevenítette.

A Mohácsi Torna Egylet Női Kézilabda Szakosztályának hosszú távú célja, hogy minél több mohácsi játékos szerepeljen a felnőtt csapatban, ezért a szakmai stáb folyamatosan lehetőséget biztosít több utánpótlás korú játékosnak a „nagyok" között.

Közülük a tizennégy éves Rittlinger Lotti már bajnoki mérkőzéseken is rendre szóhoz jut, s gólokkal is bizonyítja, nem fogtak vele mellé.

Lotti az óvodában kezdte a kézilabdát édesanyja hatására, aki korábban szintén ezt a sportot űzte.

Itthon tartja a szíve

A tehetséges fiatalt számos nagy csapat, köztük a Dunaújváros és a Ferencváros is megkereste, majd a Kozármisleny és a Nemzeti Kézilabda Akadémia elhívta a saját házi kiválasztójára, s bekerült a serdülő válogatott bő keretébe is. Lotti azonban egyik lehetőséggel sem élt. Elmondása szerint még túl fiatal ahhoz, hogy másik csapatba igazoljon, és nem szeretne másik városba sem költözni. Hozzátette azt is, hogy Mohácson kiváló a csapategység. Nagyon jó közösség jött össze, amit nem szeretne itt hagyni, nagyon jól érzi magát a csapattársaival.

- Ötévesen mentem el az első edzésemre, az akkori Mohácsi Utánpótlás Kézilabda Sport Egyesületbe. Náluk játszottam egy kis ideig, majd Szedlák Nikolett megkeresésére jöttem át fél év után a Mohácsi Torna Egyletbe - idézte fel a kezdeteket.

Lottiék a Mohácsi Torna Egylettel a saját korosztályukban és az eggyel idősebbeknél is számos kiugró eredményt értek el.

- Nem bántam meg, hogy átjöttem. Nagyon jó csapat jött össze, büszke vagyok az eredményekre, amiket elértünk. 2010-ben az U8-as korosztályban Tabajdi Ferenccel az országos bajnokság döntőjéig meneteltünk, ahol ezüstérmet szereztünk. 2011-ben megnyertünk két országos bajnokságot, az egyiket a 2001-es, a másikat a 2002-es születésű csapattal. Majd 2012-ben a saját korosztályomban ismét aranyat nyertünk.

- Nagyon nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a felnőttek között játszhatok. Az elején kicsit félve, megszeppenve mentem edzésre, de ez talán természetesnek mondható. Ami a legfurcsább volt, hogy az edzőm, Zsolt Krisztina hirtelen a csapattársam lett. Bár azt hiszem, hogy ez elég nagy pozitívum, ugyanis ha valamit nem értek, akkor bátran fordulhatok hozzá, segít mindenben, hisz szerencsére nagyon jó a kapcsolatunk.

- Befogadtak a felnőttek?

- Tavaly sokkal kevesebbet edzettünk együtt, mint most, ezért teljesen máshogy álltam én is az egészhez és a nagyok is. Idén már egyre többször kell velük edzenem, és úgy érzem, hogy már teljesen befogadtak, ami nagyon jó érzés, szeretem is a közös munkát velük.

Az első

Tavaly a Vasas ellen mutatkozott be a felnőtteknél, első gólját idén lőtte a Haladás ellen.

- A beavatás nem maradhat el új csapattársaknál. Nálatok ez hogy történt?

- Na igen, volt az is - elevenítette fel a vidám emléket Lotti. - Nyáron Gödön voltunk egy kétnapos tornán. Egy panzióban szálltunk meg. Este kiültünk a kerthelyiségbe beszélgetni, aztán felmerült, hogy itt az alkalom, essünk túl a beavatáson. Öten voltunk újak, és azt találtuk ki, hogy mindenki választ egy csapattársat, s ír róla egy rövid verset, ami alapján ki kell találni, hogy kiről is van szó. Mikor előadtuk, a lányoknak annyira tetszett, hogy visszaküldtek minket a szobánkba, hogy írjunk mindenkiről. Közben ők lent is elkezdték a versgyártást rólunk, az újakról. Mindenki felolvasta a kész műveket, amiken jókat nevettünk. Szóval nagyon jól sikerült.

Azt viszont egyelőre még nem tudja, mennyire forr egybe az élete a kézilabdázással.

- Más tizennégy éves sportolónak már vannak elképzelései, nekem azonban egyelőre nincsenek konkrét céljaim a jövőt illetően. Addig szeretném csinálni, ameddig tudom, aztán az, hogy ez hogyan fog alakulni és meddig jutok, az a jövő zenéje.