Újjáéledt a Szabadság-sziget, a zátonyköz a Dunától már nem elzárt, feltöltődött terület

Lezárult Mohácson a Szabadság-zátony és a mögötte található mellékág rehabilitációját. A LIFE+ projektet a WWF Magyarország vezetette, a több szereplő bevonásával végrehajtott pályázat célja a szigeten található erdők természetességének javítása, valamint a mellékág vízháztartásának helyreállítása volt.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a rehabilitáció kapcsán az elmúlt négy évben végzett tevékenységet az alábbiakban foglalta össze: A magántulajdonosoktól megvásárlásra, állami tulajdonba került a 47 hektáros sziget az itt található erdőterülettel együtt, ami biztosította az alapot az erdő-rehabilitáció végrehajtására. 

A szigeten, főleg annak északi részén amerikai kőrisből és nemes nyárból álló ültetvények voltak, de igen rossz természeti és egészségi állapotban. Így az tűnt a legjobb megoldásnak, hogy a maradék tájidegen állományokat teljes egészében letermeljük és helyettük hazai nyarakból, vénic szilből, magyar kőrisből álló erdőt telepítünk. A telepítés során két különböző módszert alkalmaztunk, hogy az eredményességet össze tudjuk hasonlítani. 

A Szabadság-zátony déli felére kevésbé voltak jellemzők a tájidegen faültetvények, viszont nagy arányban fordulnak elő inváziós fafajok, elsősorban a zöld juhar. A beavatkozás során itt a magtermő zöld juhar faegyedek egy jelentős részét kivágtuk, a felverődő sarjakat eltávolítottuk, hogy valamennyi előnyt biztosítsunk a felnövő honos fafajoknak. 

A sziget mögötti mellékágrész a beépített kövezés hatására jelentősen feltöltődött és kisvizes időszakokban nem tudott a Duna vize átfolyni benne. Félő volt, hogy idővel a mellékág teljesen feltöltődik és megszűnik vízi élőhely. Ezt megakadályozandó, mintegy 150.000 m3 hordalékot, zömében homokot kotortak ki a mellékágból. A kikotort anyagot a Duna főmedrébe helyeztük vissza, kis mértékben ezzel is lassítva a Duna medrének nem kívánt erózióját. A kotrás eredményeképpen még kisvizes időszakokban is 20-25 méter széles és másfél méter mély víztest fog kialakulni. 

A megkotort mellékág kedvező áramlási viszonyainak hosszú távú megőrzése céljából az elzáró kövezés szintjét is lecsökkentettük úgy, hogy gyakorlatilag egész évben át tud rajta folyni a Duna vize. A kövezés megbontása nem volt egyszerű feladat, mert két, nagy átmérőjű csővezeték is fut benne, melyeket ki kellet váltani és mélyebb szintre áthelyezni. 

A pályázat során egy, a mellékágban csónakkal látogatható tanösvényt alakítottunk ki olyan speciális táblák kihelyezésével, amelyekről az információk a vízről is jól elolvashatók, maguk a táblák pedig a mindenkori vízállásnak megfelelően tudnak fel-le mozogni. 

Az erdészeti beavatkozások eredményeinek vizsgálatára egy botanikai monitoringot indítottunk el. A vizsgálatok természetesen nem fejeződhetnek be a projekttel együtt, hiszen ilyen rövid idő alatt az erdőben értékelhető változásokat nem tudunk kimutatni. Ezért az igazgatóság szakemberei a következő években folyamatosan figyelemmel kísérik a telepített növények fejlődését.

Képünkön: december első felében helyszíni bejárás alkalmával ellenőrizték a szakemberek a megbontott zátonyközben a víz szabad folyását és a szigetre telepített növények állapotát.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága