Szombaton országos állat- és kirakodó vásárt tartanak Mohácson

Míg az 1920-as években és azt megelőzően hétfői napokon tartották a vásárt, évtizedek óta minden hónap harmadik szombatja az országos vásárnaptárba bejegyzett időpontja a városban a vásároknak. 
 

A vásártér valamikor a mai Széchenyi tér volt, majd a Fogadalmi templom alapkő letétele után a Deák térre települtek át az árusok, innen később a Radnóti Miklós Szakközépiskola épülete mögé. Végül a mai helyén térben elkülönítve alkudhattak a vevők az állatokra, ruhaneműre, válogathattak a bolhapiaci kínálatból, a kézműves termékekből, zöldség-, gyümölcsfélékből.

A vásártartási jogot - Proventus Nundinariuam azaz ostorpénz: minden vásározó, azaz "ostor" után díjat szedhetett a város - I. Lipót adta meg 1701-ben Mohácsnak. Az öt országos vásárnap a következő volt: Mátyás-napi (téli), Rudolf-napi (tavaszi), Iván-napi (nyári), Márton-napi (őszi) és Tamás-napi (karácsonyi). Ezen kívül voltak a szerdai úgynevezett hetivásárok, vagyis, a piacok.

Képünkön: 1930-as évekből képeslapon a mohácsi piac, Stejer Lívia Mohácsi Képtár.

B. M.