Sakálok ezrei portyáznak Baranyában, lakott területeken is megjelenhetnek

Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk. 

A legtöbb aranysakál Somogy megyében és Baranyában jelent meg, a ragadozók lakott területeken is portyáznak, a vadászok szerint pedig veszélyt jelentenek a vadállományra.

Az aranysakál annak idején honos faj volt Magyarországon, aztán egy időre teljesen eltűnt, részben a vadászat, részben a tájátalakítási munkálatok miatt ritkult meg az állomány. Ezt követően évtizedekig nem volt állandó állomány, csak a 80-as évek legvégén, a 90-es évek elején jelentek meg újra hazánkban.

A szakemberek szerint az állatok elszaporodásának oka lehet a déli, szomszédos országokban megnövekedő állomány. Az aranysakál elsőként az országhatáron jelent meg ismét: Somogyban, Tolnában, Baranyában, de ma már Bács-Kiskun megye északi részén és a Budai-hegyekben is lehet velük találkozni.

A kutyafélék családjába tartozó faj "igen eszes jószág", a farkasnál kisebb, a rókánál kicsit nagyobb, erőteljesebb, 10 kilogramm körüli ragadozó. A hasonlóság miatt sokan összetévesztik a rókákkal.

Táplálkozása főként kisebb rágcsálókból áll, nem jellemző, hogy a nála nagyobb állatokban kárt tenne. A téli, táplálékszegény időszakban nem veti meg a dögöket sem, táplálék után kutatva pedig lakott területek közelében is portyázik.

Attól nem kell tartani, hogy az aranysakál emberre támad, a vadállományra viszont valóban veszélyt jelenthet.

EQM