Rendhagyó látogatás a mohácsi lakótelep egyik otthonában élőknél

A fogyatékkal élőket és a pszichiátriai betegeket befogadó intézmények részére az egy évvel ezelőtt hozott törvény teszi lehetővé, hogy a gondozottaik úgynevezett támogatott lakásokban is élhessenek. Ehhez a feltételt országosan is elsőnek Mohácson a Pándy Kálmán Otthon teremtette meg.

- Az új szolgáltatás lényege megtanítani az intézményből kiköltözőknek eligazodni abban a világban, ami soha nem volt az övék, vagy a betegségükből adódóan elvesztették azt az ismeretet, milyen kötelességei vannak a magukról önállóan gondoskodóknak - mondta Kolutácz Györgyné, a Mohács-Kölked Református Társegyházközség fenntartásában működő Pándy otthon igazgatónője.

A tanulási folyamatba egyelőre az intézmény négy lakója vesz részt, aki a Brand Ede utca egyik négyszintes társasházának második emeleti lakásába most költözött ki.

A presbitérium jóváhagyásával az otthon által vásárolt és a saját szakembereikkel teljesen felújított lakásban élőknél kedden mások mellett Serafi József és Csicsely Ágnes, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális főosztályának munkatársai, valamint Peterdi Dániel, a Baranyai Református Egyházmegye esperese is látogatást tett.

A konyhában, amit a németországi partnereiktől kapott bútorokkal, gépekkel rendeztek be, az igazgatónő a programmal kapcsolatos tájékoztatást folytatva azt hangsúlyozta, hogy az ott lakók kezét természetesen nem engedték el.

Anikó, a segítőjük azon kívül, hogy rendszeresen személyesen keresi fel őket, a nap 24 órájában elérhető telefonon, ha bármi kérdésük, kérésük van, őt éjjel is hívhatják.

Szőr Dezső és Gál Edit az egyik szobában, Orsós Szilvi és Tallér László a másikban mutatta büszkén a saját birodalmukat. A berendezési tárgyakat szőnyegtől, csillártól a függönyig mindent maguk választottak, a szekrények, fekhelyek elhelyezését is ők határozták meg.

Dolgoznak, van jövedelmük, így a lakás fenntartásán túl az intézménytől kapott szolgáltatásér, mint például egyelőre az ebédér, fizetnek. De már gyakorolják az elektromos kályha és sütő használatát, hogy önállósítsák magukat az étkezés biztosításában is.

- Kiszámíthatatlan, izgalmas feladat ellátottaknak, ellátóknak és a környezetnek egyaránt a most bevezetett támogatott lakhatás - jegyezte meg Serafi József. - A helyi társadalom minősége meghatározó abban, befogadja-e az intézetben gondozottakat. A működtetés szabályozása újszerű, máris tapasztaljuk, hogy néhány ponton alakításra szorul. Kihívás az ellátottaknak, bár a számukra adott a lehetőség bármikor visszatérni a teljes körű gondoskodást nyújtó intézménybe.

Ami a befogadó lakóközösséget illeti, nos, az Mohácson példaértékű. Igaz, Kolutácz Györgyné körültekintően járt el a lakás megvásárlásakor: mindenekelőtt a szándékról a közös képviselőt tájékoztatta, meghívta az otthonba, ahol megismerhette az intézményt, találkozott az ott élőkkel, és ő tudatta a társasház lakóit a leendő szomszédok érkezéséről. Senkinek nem volt kifogása ellenük.

A Pándy otthon amúgy az önálló életvitel lehetőségét már sok évvel ezelőtt megteremtette először a fogyatékkal élők, majd a pszichiátriai betegek lakóotthona létesítésével.

Épületenként a két lakásban, hajlékonként négyen, amolyan társbérletben lakva segítő felügyelete mellett ők már magukról gondoskodnak és ez év januárjától ezek a házak is a támogatott lakhatásba integráltak - de ők azért maradtak kerítésen belül, míg a lakótelep jó egy kilométer távolságban van.

És mit jelent a távolság? Mint elmondták, a kiköltözött egyik fiú epilepsziás, több mint öt éve egyetlen rohama sem volt, míg a lakásban töltött első éjszaka rosszul lett. A társai ügyesen gondoskodtak róla a kritikus percekben, úgy, hogy telefonon ugyan kapcsolatban voltak Anikóval, a segítőjükkel, viszont a személyes jelenlétére nem lett szükség.

Kolutácz Györgyné nem mulasztotta el megjegyezni, hogy mennyi megértő segítséget kapott e szolgáltatás elindításához a szakminisztérium, Mohács önkormányzata, a Földhivatal illetékeseitől, csak úgy, mint a fenntartó egyháztól. Aztán máris előrukkolt az újabb céllal: családi házat gondol venni, ahol kutyát, cicát is tarthatnának a lakók, ami mindegyikük hőn áhított vágya.

- Az ésszerűség határáig szeretném a támogatott lakhatási kört bővíteni, nem megszállni a várost. Azt szeretném, ha minél több lakónk megélhetné azt az érzést, amit egyikőjük így fogalmazott meg: „Kati néni, én már mohácsinak érzem magam, mert ha kimegyek az utcára, van kinek köszönni, és van aki megkérdezi, hogy vagyok" - indokolta a további fejlesztési elképzelésit az igazgatónő.

Képünkön: a lakótelepi konyhában jobbról Serafi József, mellette a két háziasszony, Orsós Szilvia és Gál Edit, jobbról Csicsely Ágnes.

B. M.