Nemrég jelent meg a fiatal mohácsi író, Haramza Kristóf első kötete. A Tanúságtevők című könyv tizenegy különböző témájú beszélgetést tartalmaz, amelyeket összeköt a hit és a küldetéstudat.

 

- Honnan kapta az indíttatást az íráshoz?

- Mesék és legendák sokasága ölel körül, gyermekkorom óta - válaszolt Haramza Kristóf. - Édesapám óriási küzdelmek árán, egy vidéki család sarjából vált a Magyar Állami Operaház kiváló magánénekesévé. Útjai során ismerkedett meg édesanyámmal, aki mindig is az otthont jelentette számára. Aztán érkezett a Haramza-testvérek „hármas fogata". Bátyám, Márk régész-történész végzettségű, de egyúttal jeles szablya- és kardforgató is. A bajvívás mesterségét időközben nekem is sikerült ellesnem tőle, így párbajaink legendássá váltak a Visegrádi Palotajátékokon és a Siklósi Várfesztiválon. Nővérem, Klára tiszta énekhangja pedig minden fellépésekor lélekkel tölti meg a székesegyházakat, kápolnákat és koncerttermeket.

- Jól sejtem, hogy az irodalom már gyermekkorában is fontos szerepet kapott?

- Szokásban volt nálunk az étkezések előtt vagy után egy-egy irodalmi mű, esetleg szövegrészlet kapcsán beszélgetni. Mély és tartalmas diskurzusokat folytattunk, melyekből minden családtag gazdagodott. Bár kisgyermekként még kevésbé kapcsolódtam bele ezekbe a társalgásokba, később értettem csak meg, mekkora jelentősége is volt ennek a hagyománynak.

- Milyen témák foglalkoztatják leginkább? 

- A küzdelem, a különböző életutak és történetek hiteles dramaturgiája kelti fel a figyelmemet, amelynek része a misztikusság, a rejtély.

- Mi alapján választotta ki a személyeket a Tanúságtevők című könyv beszélgetéseihez?

- Tudatos válogatás volt. A kötet igazi, köztünk élő példaképekről szól. A különböző témájú beszélgetések kovásza a szakma és a hit elengedhetetlen kellékéül szolgáló küldetéstudat. Orvos, püspök, szerzetes, színész, pap, festő, karmester és író mind-mind a saját életútján és gondolkodásmódján keresztül válaszolja meg azokat a kérdéseket és problémákat, amelyek a fiatalságot is érintik.

- A kötet egyik témája a példaképek. Ön kit vagy kiket tekint követendőnek?

- Mesteremnek és példaképemnek tartom a kötetben is szereplő Szilágyi Aladárt, Nagyvárad ikonikus íróját és művészettörténészét, aki személyesen vezetett be engem a határ menti város kulturális életébe.

- Milyen - fiatalokat érintő - élethelyzeteket, problémákat járnak körül a beszélgetések?

- A szeretetlenség és az elmagányosodás korunkban is nagyon súlyos problémák. Sok fiatal próbál más pótlékok - drogok, alkohol, vagy egyéb élvezeti cikkek - után nyúlni, ahelyett, hogy célt tűzne ki életében, és azért foggal-körömmel küzdene. A könyvben szereplő gondolatok megindíthatják a bajban vagy tanácstalan helyzetben lévő ifjúság lelkét az igazi boldogság felé.

- Mi a kötet üzenete?

Kocsis Fülöp, görögkatolikus érsek az egyik válaszában így fogalmaz: „Merjünk beszélni Krisztusról!" Világunkban fontos, hogy tisztában legyünk az értékeinkkel, és bátran vállaljuk az igazságot. A kötet érdekessége még, hogy a tizenegy interjú mindegyikéhez egy-egy illusztráció is társul, amelyeket Siklódy Fruzsina, csíkszeredai kortárs grafikus-művésznő készített. A képekkel együtt válnak ugyanis teljessé azok a lelki küzdelmek, melyeket a könyv szereplői átéltek.

Palotás Péter