Pécsi garázsban élvezi az obsitot a legendás német terepjáró, a Kübelwagen egy példánya

Különösebb kényelem nélkül, minden fényűzéstől mentesen készült el egykoron Németországban a most 46 éves Volkswagen. Jó öt méter távolságról azonban el lehetne hinni róla, hogy napokkal korábban gördült le a gyártósorról a Kübelwagen néven is ismert, amúgy nagyon üzembiztos szerkezet. Gazdája, a pécsi Woger Ede nagy becsben tartja autóját, amit persze a családja minden tagja szintén kedvel. Talán azért, mert rém egyszerű a szerkezet, miközben azért nagyszerű is. 

Egykoron nyilván Hans, a sofőr, meg Jürgen, a kocsi parancsnoka ment felderítésre a Volkswagen géppel, a Budeswehr színeiben. A jármű a Németor Szövetségi Köztársaságban szerepelt a katonai lajstromban, a NATO rendszerében, akkor, amikor Magyarország még a Varsói Szerződés keretein belüli ellenség volt.

Aztán mi, magyarok, tábort váltottunk, Nyugat-Németország megszűnt, egyesült a keleti testvérekkel, a négykerekű meg Magyarországon tölti nyugdíjas szezonjait. Jó kezekbe került, hiszen tulajdonosa egykoron gépjármű-villamosságot is tanult.

- Az ötvenedik születésnapomra kaptam ajándékba ezt a „játékszert" - árulta el szemében örömmel Woger Ede. - Hatalmas meglepetés volt, előzőleg sikerült előlem jól eltitkolnia mindenkinek a terepjárót.

- Ellentmondás, de szép matt a fényezése.

- Valóban, ám erdőn-mezőn nem erény a csillogás, bár az eredeti színhez nagyon hasonló a mostani árnyalat. Ez a gép kiválóan volt felújítva, mielőtt megkaptam. Az alkatrészek döntő többsége eredeti, legfeljebb utángyártott fajta.
- A katonai rádió ellenben hátul hatalmas helyet foglal el.

- Ez a kisebbik érdekessége. Bár már régi darabról beszélhetünk, a németek mégis a híradástechnikai felszerelés nélkül váltak meg tőle, talán biztonsági okokból. De Olaszországból sikerült venni éppen ugyanolyat, mint amilyet korábban kiszereltek belőle.

- Nehéz egy ilyen járgányt vezetni?

- Is-is. Egyrészt az élmény hatalmas, másrészt azért akadnak kisebb hátulütői a dolognak. Olajos kormányrásegítő nincsen benne, itt meg kell birkózni a kanyarokkal. A nyomatékváltója ellenben szinkronizált, tehát zajmentes. Elöl az ülések tűrhetőek, hátul azonban, hosszabb távon már nem ajánlottak. Hiába, ez katonai eszköz, ott azért a kényelem nem elsődleges szempont. Ezt magam is tapasztaltam, igaz, hazai keretek között, a nyolcvanas évek elején.

- A tetőponyvája szintén takaros, de hasznos is egyben?

- Viszonylag gyorsan fel lehet húzni eső idején, ám előbb meg kell állni miatta. mert kézi vezérlésű. Tehát a női frizurák zápor alatt nem mennek benne tönkre azonnal. De azért a szél könnyedén átjárja, itt-ott beázik, ami gyakorlatilag „gyári hiba". Nem flancolásra gyártották, a hasznossága volt a németek legfőbb célja vele. Funkcióiban minden pompás benne, bár csak a hátsó kerék kap hajtást, mégis jól halad, nehezebb körülmények között is. Igaz, nálam azért nagy strapának már nincsen kitéve, hiszen nem mai fajta.

- Drága mulatság a veteránok táborát erősíteni?

- Nehéz lenne összegekről beszélni, mert a műszaki színvonaltól is függ a kérdésre a válasz. Meg a ráfordított, meg nem térülő munkaórák sem közömbösek. Az biztos, az érzést nem lehet megfizetni. Meg ott van a büszkeség, ha egy-egy találkozón megnézik, megdicsérik, jutalmazzák az ember műszaki kedvencét.

Pucz Péter - Fotó: Dittrich Éva