Pécsett zárták le jogerősen a takarékszövetkezetek perét

Jogerősen elutasították a takarékszövetkezetek az állam ellenindított keresetét. Az ügyben a Pécsi Táblabíróság bírái jártak el, akiket kirendeltek a Fővárosi Ítélőtáblára. 

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szeptember elsejétől 016. augusztus 31-ig a Pécsi Ítélőtábla civilisztikai ügyszakos bíráit kirendelte a Fővárosi Ítélőtáblára, így pécsi bírák hoztak jogerős határozatot a takarékszövetkezet által indított perben.

A táblabíróság közlése szerint az Országgyűlés két éve fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot. A köztársasági elnök 2013. július 3. napján visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek, többek között kérve, hogy ismételten fontolják meg, hogy a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről szóló irányelvek maradéktalanul érvényesültek-e. Ezt követően az Országgyűlés apróbb módosításokkal ismét elfogadta a törvényjavaslatot.

Az I. rendű felperes (az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség) és a II. rendű felperes (egy takarékszövetkezet tagja) a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott keresetében a Magyar Államot (I.r. alperes) jogalkotással okozott kár megfizetésére kérte kötelezni.

Arra hivatkoztak, hogy álláspontjuk szerint a törvény egésze, illetve annak egyes rendelkezései Magyarország Alaptörvényébe ütköznek.

Az Alkotmánybíróság a keresetlevélben is megjelölt jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványukat elutasította, egyes indítványok vonatkozásában az eljárást megszüntette, illetve az indítványukat visszautasította.

A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította. Az ítéletben részletesen elemezte a jogalkotással okozott kár megtérítése iránti igény teljesíthetőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy nem illeti meg immunitás a Magyar Államot. A jogalkotótól az az elvárható magatartás, hogy hatáskörében eljárva, annak keretein belül alkossa meg a jogszabályokat. A jogalkotó magatartása ezért felróható, ha hatáskörét túllépve magasabb rendű, normát sértő jogszabályt hoz. A bíróság azonban nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy az egyes jogszabályok sértik-e a magyar jogot, illetőleg meghozatalukra törvényes eljárásban került-e sor. E jogosultság kizárólag az Alkotmánybíróságot illeti meg, az Alkotmánybíróság azonban a vitatott jogszabály rendelkezéseinek Alaptörvénybe ütközését nem állapította meg, ezért a magyar jog alapján a felperesek kártérítési igényt nem érvényesíthetnek.

A felperesek fellebbezésükben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérték. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta.

Forrás: Pécsi Ítélőtábla