Mohácson még kíváncsiak egymásra az emberek - Hétszázan vettek részt a civil ünnepen

Mosoly mindenki arcán, felszabadult jókedv, a kötetlen együttlét öröme, és mindehhez finom illatok, szép portékák, gondosan megválasztott programok, precíz szervezés - no meg gyönyörű tavaszi idő. Így foglalható össze röviden a május 18-án megrendezett mohácsi civil ünnep.

Régen láttunk annyi elégedett, az élet apró dolgait is értékelni képes polgárt egy helyen, mint szombaton a Duna-parton. Akik ott voltak, értették, hogy a boldogsághoz nem kell sok: jó társaság, egy egyszerű, de ízletes ebéd, a többi pedig már csak ráadás. Még az általunk megkérdezett árusok sem panaszkodtak.

- A kezdeményezés az Európai Unióból ered - magyarázta a rendezvény gyökereit Hegedűs Emese, szervező. „Az emberek egyre inkább elidegenednek egymástól. Ezért jött az ötlet, hogy ismerősök, baráti társaságok, rokonok minden évben egyszer üljenek össze, beszélgessenek kicsit. Egyenek-igyanak, érezzék jól magukat."

A nemzetközi formula speciális mohácsiságát az a cél adta, hogy a számos, városunkban működő civil szervezet ne csupán egymás mellett, egymásról alig tudva létezzen, hanem bontakozzon ki közöttük valamiféle párbeszéd. A szervező joggal jegyezte meg: „Ahogy ez a rendezvény is mutatja, sikerrel jártunk, hiszen igen komoly kapcsolatok alakultak ki."

A munka gyümölcsének beéréséhez természetesen idő kellett, bár nem túl sok: „Harmadik alkalommal rendeztük meg az ünnepet, első évben még a Deák téren, tavalytól viszont már a Sokac-rév és a csónakház között, a felső sétány mentén húzódó, árnyas zöld területen." - mondta Hegedűs Emese, akitől azt is megtudtuk, hogy idén tizennyolc szervezet, illetve baráti társaság jelentkezett, összesen mintegy hétszáz fővel - ez pedig a kezdeményezés népszerűségének egyértelmű növekedését mutatja.

Amíg a felnőttek általában jól elvannak órákon át az asztalnál üldögélve, addig az apróságok nem ennyire ráérősek. A programok összeállításakor azonban rájuk is gondoltak: A játékos angolozás, az alapítványi segítségnyújtás, esetleg a guruló plüsspóni-lovaglás vagy a kalózhajós játszótér szemmel láthatóan őket is lekötötte.

Cserdi Áron