Mohácson a szerb családoknál ma kezdődik a karácsonyi ünnepkör

Az örömhír, Hrisztos se rodi!- Jézus megszületett! - a mohácsi templomban majd csak csütörtökön hangzik el, de a szerb ortodox hívők itt is január 7-én ünneplik a karácsonyt, mivel a régi Júlián naptárnak 13 nap késése van a Gergely naptárhoz képest, s így náluk az újév január 13-ára esik.

Mohácson legkevesebb harminc családnál az ünneplés ma, január 6-án, a pravoszláv szokás szerinti 40 napos böjt utolsó napjának reggelén a rokonok, ismerősök köszöntésével kezdődik, amit a hagyományokat megtartott Sztepanov Szlobodánné hat fiú unokája sem hagyott volna ki.

- Egy fonott kosár kukoricával indultak jókor reggel a fiúk és azt kevergetve sorolták a jókívánságaikat a háziaknak. Persze huncutok a srácok, mert a kukoricaszemeket szórva nem csak azt kántálták, hogy ennyi tojása, tyúkja, pénze, vagy malaca legyen a rokonnak, hanem legalább annyi kiscicát meg kiskutyát is kívántak - mondta jókat derülve Zorica, Sztepanov Szlobodánné.

Mesélte, hogy gyerekkorában Deszken ugyancsak igyekeztek korán az első köszöntőnek érkezni, mert annak a családfő nem kisebb ajándékot adott, mint egy bárányt, vagy egy malacot. Amúgy a kántálók jutalma régen is, most is gyümölcs.

- Családunk a böjtöt is tartja, nagyon finomakat főzök hat héten át zöldségekből, gombából, krumpliból, babból. A megpárolt, összezúzott zöldségekből áztatott zsemlével még fasírtot is sütök olajban, de szeretjük krumplis tésztából a nudlit hol olajban sült hagymával, hol dióval, mákkal ízesítve, aztán a babot is sokféleképpen lehet elkészíteni, jó fokhagymásan, hagymásan, hígabban, vagy összezúzva besűrítem és még kicsit a sütőben is összeérlelem. Ezt például kakastaréj helyett ropogósra sült negyed hagymával tálalom - sorolta a böjtös ételeket.

- A bőved esti menünk halászlé lesz, sült hal és már megsütöttem lábosban a böjtös kalácsot, ez a veliki kolač. A tetején tésztából sodort kereszt van, díszítésnek szintén tésztából mintázott búzakalászt, almát, hordót, malackát tettem és a közepébe bazsalikomot hintettem. Ezek a bőség szimbólumai. Egy tortatartóra búzát szórok, négy almát teszek, erre állítom a kalácsot és köréje diót, fokhagymát, pénzt rakok. Ez a karácsony szimbóluma újév napjáig áll az asztalon, akkor ebéd után a házigazda borral locsolva megáldja, de mert már száraz, nem megesszük, hanem a baromfi kapja a kalácsot, a búzát, míg a gyerekeké a pénz, az alma és a dió - ismertette az ünnepi kaláccsal kapcsolatos szokást Zorica.

Elmondta, hogy a hagyományok szerint náluk is karácsonykor három napig gazdagon terített asztal van. Az ünnep első napján reggelire sült hurka, kolbász dukál sült krumplival, ebédre tyúkhúslevest, a húshoz tormamártást, kakaspörköltet és különböző sülteket tálal fel a népes családnak, ahogy régen, gyerekkorában is szokás volt. Ott lesz a karácsonyi sütemény is, a lepényszerű tészta, amibe pénzeket rejt. Ezt karácsonyi dalokat énekelve forgatják, majd mikor megáll, mindenkinek törnek egy darabot, és az lesz a legszerencsésebb az új évben, akinek az adagjában a legnagyobb címletű pénz sült.

Ma már a tradicionális süteményeken kívül természetesen finom krémes sütiket, esetleg tortát is készítenek a háziasszonyok, sőt, fenyőfát is díszítenek - holott eredetileg a szerb ortodoxok nem állítottak karácsonyfát. A hagyományok Mohácson abban is változnak, hogy a karácsonyi szentmisét idén például csak az ünnep másnapján tartja majd náluk Jovan Bibity, a hercegszántói parókus.

Képünkön: a mohácsi szerb ortodox templom falfestményeinek egy része.

B. M.