Méltó emlékezés muzsikával és szóval: Gász Mihály szellemi és zenei öröksége ma is él

A kiváló tanárra és harmonikaművészre, Gász Mihályra emlékeztek március 29-én a Schneider Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézményben abból az alaklomból, hogy a hangszer mestere idén lenne kilencven éves.

- Gász Miska bácsi a környék zenei életét nagyban meghatározta. Nem csak azért, mert saját zenekarával járta a sváb falvakat, lakodalmakban, bálokon muzsikálva, hanem azért is, mert rengeteg tanítványa volt - mondta el kérdésünkre a szervező Mohácsi Német Önkormányzat elnöke, Hahnerné Feth Gabriella.

Mohács jegyzője, dr. Kovács Mirella köszöntő beszédében felidézte: ő is Gász Mihály tanítványai között volt, mint klarinétos. Kifejezte örömét, hogy az elmúlt években több, a harmonikához kötődő eseménynek is otthont adott városunk.

A délutáni verseny eredményének kihirdetését és a díjak átadását követően kezdetét vette a műsor, melyben az arany minősítést szerzetteken kívül Miska bácsi egykori tanítványai is főszerephez jutottak.

Nem csupán a nyitó produkciót előadó és az előkészületekből oroszlánrészt magára vállaló Kéméndi Tamás osztotta meg mesterével kapcsolatos emlékeit.

Keszler György - a Zeneakadémia tanára - 1948-ban, 12 évesen Gász Mihály első tanítványa volt. Mivel Lánycsókon laktak, a zord időben pedig nehézkesen lehetett volna csak Mohácsra bebiciklizni, Gász Mihály megengedte, hogy a fiú náluk aludjon Mohácson. Eközben gyakran hallhatta próbálni, sőt néha egy-egy zeneszámot is játszottak közösen az együttesével.

Umstätter Ervin és az operaénekes Horváth István is szívesen gondolt vissza a tanulóévekre. Utóbbit a Bánk bánból elénekelt és saját maga által harmonikán kísért „Hazám, hazám" előadása után a közönség vastapssal követelte vissza a színpadra.

Dunai Tamás színművész egy korábban rögzített telefonbeszélgetésben vallott arról, mennyire kedves és emberséges tanár volt Gász Mihály, akinél 1958-ban kezdett órákat venni. Amint mondta, emlékei szerint Miska bácsinak nem voltak kifejezetten „harmonikás" ujjai, mégis káprázatos virtuozitással tudott játszani.

Az első sorban helyet foglaló családtagok többször elérzékenyülve hallgatták a méltató szavakat. Közülük Miska bácsi lánya, Éva, a műsorban fellépő majsi Harmónia Énekegyüttes tagja, édesapja kapcsán elárulta: a zene egyfajta mentsvár is volt számára. Ha bosszantotta, vagy dühítette valami, akkor elvonult muzsikálni.

A teltházas emlékező rendezvényt a Gász Miháy által 1986-ban alapított Véméndi Fúvószenekar precíz produkciója zárta, méltó befejezéseként a tartalmas és színesen összeállított műsornak.

Képünkön: Kéméndi Tamás és együttese adták meg az alaphangot.

Cs. Á.