Kovacsicsné Földes Rita, a gyerekektől elbúcsúzott mohácsi óvónő a megyei kitüntetett

2015. augusztus 23. vasárnap 16:55

Kovacsicsné Földes Rita, a gyerekektől elbúcsúzott mohácsi óvónő a megyei kitüntetett

A negyven éves óvónői és tizenhat év intézményvezetői pályáját augusztus elsejével lezárt Kovacsicsné Földes Rita a Szent István-napi ünnepségek alkalmával megyei kitüntető díjat vett át. Mohács városvezetői tartották érdemesnek a példaértékű, magas szakmai színvonalon végzett lelkiismeretes, odaadó munkája elismeréséül a díjra.

- Hálás vagyok, hogy óvodapedagógusi pályafutásom lezárásaként a valaha volt gyermekeim és családjaik, kollegáim szeretete mellett elnöki elismerésben részesülhettem az intézményfenntartó Mohács Város Önkormányzata vezetésétől - mondta a csivitelő gyerekseregnek búcsút intett óvónő, majd az elköszönését és a négy évtizedet idézte föl a minap. 

- Nehéz szívvel hoztam meg a döntésem. Igazi megpróbáltatás lett számomra az a nap, amikor elköszöntem a csoportoktól, óvónőktől, szülőktől. Torokszorító és egyben felemelő volt az, ahogy a félkörben állt 96 gyermek egymásután adta át a kezében szorongatott virágszálat, ki átölelve, ki a nyakamba bújva velem sírva.

- Dolgoztam a Rókus, az Eötvös, a Bajcsy-Zsilinszky, a lakótelepi Piros oviban, majd a Brodaricsban tizenhat évet óvodavezetőként. Voltam „fent" dicséretekkel elismerve és voltam „lent" szakmai ellenvélemény nyilvánításért fegyelmivel áthelyezve. De lehetőségem adódott kiváló pedagógusokat is megismerni, tőlük sokat tanulni szakmai és vezetői magatartásom alakításához. Találkoztam nehéz emberekkel, akik azt mutatták meg, milyenné nem szeretnék válni. Megismertem mélyszegénységben és luxus körülmények között élő gyermekek, családok életét.

- Hivatásom során mindvégig arra törekedtem, hogy óvodásaink erős alapokat kapjanak diák-, majd felnőtt létük sikereihez. Legyenek nyitottak, elfogadók, örüljenek saját és mások sikereinek. Kudarcaik újabb cselekvésre ösztönözzék őket, soha ne adják fel. Lássák meg a szépet, a jót, tudjanak örülni apróságoknak is, fogadják jó szívvel a szeretetet és váljanak képessé a viszonzására.

Ajándék mindenkinek

A Piros alma, a Pillangó, a Maci és a Csillag csoport egy-egy fejlesztő játékot, mindegyik csoport a jelével díszített tortát, a csoportok színe szerint piros, kék, sárga, zöld kaspóban tavasszal kiültethető cserepes virágot kapott az óvónőtől, míg a gyermekek jelével megcímzett, fényképes, Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért versidézettel, személyre szóló elköszönő gondolatokkal búcsúkártyát nyújtott át a szülőknek. Utódja, Vikárné Titz Tímea vehette át az irodában lévő két plüss figurát, amit a betérő ovisok rendszeresen ölelgettek. A gyerekek munkáiból, búcsúversekkel, jókívánságokkal, fényképekkel összeállított album, majd a kitüntetés pedig az óvónő ajándéka lett.

- Tettem ezt csoportban dolgozó óvónőként és vezetőként felkészült és elhivatott munkatársaim támogató együttműködésével. Évekig tevékenykedtem szaktanácsadóként, szakértőként. Lehetőségem nyílt hivatásunk kiváló képviselőinek megismerésére és a velük való együttműködés révén a zenei, mozgásterápiás, gyógypedagógiai tapasztalatokat hasznosíthattam.

- Óvodavezetőként is eredményességre törekedtem folyamatos tanulással a megújulásra, szakmai elhivatottsággal, kellő alázattal, a munkatársaim személyes példa általi motiválásával, erősségeik elismerésével, s az óvodánkkal kapcsolatban álló szülők és támogatóink megnyerésére a céljaink elérése érdekében hiteles képviselettel. Mindvégig a mottóul választott gondolathoz tartottam magam: „Osztani magad: - hogy így sokasodjál, kicsikhez hajolni: - hogy így magasodjál, hallgatni őket, hogy tudd a világot, róluk beszélni, ha szólsz a világhoz."

Képünkön: az óvódásoktól búcsúzó Kovacsicsné Földes Rita

B. M.