Kiállítással emlékezik a Kanizsai Dorottya Múzeum farsangkor Mohács német lakosságára

A város többnemzetiségű lakossága közül kétségtelen, hogy a sokacoké az érdem, amiért megőrizték a híres mohácsi farsangot, a pokladét, ám a néphagyomány ápolói, azaz a beöltöző busók, szépbusók sorában ma már közel annyian vannak a magyar vagy a sváb felmenők leszármazottai, mint a sokac családokban. 

Hazánk legjelesebb tavaszköszöntő-télbúcsúztató eseménye kapcsán farsangkor a német lakosság Mohácsra érkezését a Kanizsai Dorottya Múzeum időszaki kiállításán ismerhetik meg a látogatók. A Duna-menti németek betelepülése címmel rendezett tárlatot február 27-én, kisfarsang napján 17 órakor nyitja meg dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, kormánymegbízott.

A képünkön látható Ulmer Schachtel a kiállítás része lesz, a reprezentatív múzeumunk épülete teraszán tervezik elhelyezni. Ezúttal ugyanis a hasonló tárlatok megszokott látványától eltérően nem a németek viseletét, vagy az egykori használati tárgyaikat teszik közszemlére, hanem azt a vízi járművet, amivel egykor a Dunán érkeztek hozzánk új hazára lelni. Láthatóak lesznek olyan fotók, képeslapok, melyeken a jellegzetes fachwerkes, azaz gerendaházas otthonaikat örökítették meg és az iparosaikat a műhelyükben.

A kiállított Ulmer Schachtel valójában kicsinyített mása az 1720-as években használt, átlag 30 méter hosszú eredetieknek. Egy sváb és egy bajor úr, Hermann Nickel és Diethard Bayer építette a 8 méter hosszú és 2,5 méter széles saját hajójukat, amivel Neustadtból indulva mintegy 1 000 kilométert megtéve tíz napi dunai utazás után Nemesnáduvaron - ott ahol egykor szintén partra szálltak német családok - kötöttek ki. Az Ingrid névre keresztelt tutajhajót - miután bebizonyították, hogy még ma is alkalmas a vízi közlekedésre - a községnek ajándékozták, s most onnan hozták Mohácsra.

A kiállítás nem csupán az új hazájuk épülését meghatározóan elősegítő németek életét mutatja be, hanem a megpróbáltatásaikra is emlékeztet: a kitelepítés stációit Bauhoffer József mohácsi festőművész-tanár örökítette meg, az ő munkái mellett olyan levelek is helyet kaptak, amelyekben a mostoha sorsra juttatott emberek írnak elűzetésük és a megalázó málenkíj robotra elhurcolásuk keserveiről.

B. M.