Hangos, mégis békés: így zajlik az élet a mohácsi vásárban minden harmadik szombaton

Ahogy beköszöntött a nyár, egyre többen keresik fel a mohácsi vásárt, amely sok-sok helybélit és környékről érkezőt vonz minden hónap egyik szombatján. A nézelődők mostantól nem csak a megszokott árukkal találkozhatnak, visszatérnek ugyanis a használt autók, motorok és motorcsónakok, így még látogatottabbá válhat a vásártér.

Nem csak a vasúti sínen való átkelés lassítja a forgalmat szombaton a Kossuth Lajos utcában, hiszen rengeteg autós, motoros, biciklis és gyalogos közelíti meg a mohácsi vásárt. A temető kerítésénél egymás hegyén-hátán a kerékpárok, míg a kirakodóvásárral szembeni parkolóban szintén nehéz szabad helyet találni csúcsidőben.

A piacra járók már megszokhatták, hogy akkor válogathat az ember a legtöbb áruból, ha minél korábban megy, a vásárba azonban még késő délelőtt is érkeznek látogatók.

Ahol akárcsak évtizedekkel ezelőtt, most is a füves placcra,a földre pakolják portékájukat.

Talán pont ennek köszönhető, hogy olyan sok gyerek kíséri el szüleit a vásárba, hiszen nem kell nyújtózkodniuk, hogy válogassanak. Merthogy van miből, ugyanis a tipikus vásárfiák mellett a legkülönfélébb édességek és játékok is várják a legkisebb vásárlókat.

De az idősebb korosztály is találhat magának valót, olyan ritkaságokra is bukkanhatnak, mint a rokka, vagy az egészen régi kerékpárok.

A nők pedig a fehérnemű-kavalkádtól kezdve az otthonkán át egészen a háztartási eszközökig sok mindenből válogathatnak. A férfiakat minden bizonnyal a szerszámok, a terepmintás ruhák és a mostantól ismét árusítható autók, motorok és motorcsónakok vonzzák leginkább.

Ha valaki nem csak nyitott szemmel, de nyitott füllel is jár-kel, megmosolyoghatja, hogyan próbálják magukhoz csábítani az árusok a nézelődőket. Néhányan minden szembejövőnek olcsóbban adják árujukat, mások legalább háromféle magyarázatot adnak, miért lenne érdemes az övékét megvenni. Egy árusító fiatal pár férfi tagját az sem igazán zavarná, ha a hölgyek a vásárlók előtt próbálnák fel az alsóneműt és a bikinit, míg a késeit reklámozó férfi akár az üveget is félbevágja, hogy minél több érdeklődő környékezze meg.

Mellettük jó látni olyan árusokat is, akik - talán kicsit szerényebb önreklámmal - saját maguk által készített portékáikat bocsátják áruba, szerszámokat, fából készült tárgyakat, hímzett és fonott anyagokat.

És természetesen a büfé sem hiányozhat a vásártér kellős közepéről, ahol különösen a meleg napokon nagy a forgalom, hűsítőkből ugyanis csakúgy, mint a kipakolt termékekből, nincsen hiány.

Annyi biztos, hogy bár a mohácsi vásár nem veheti fel a versenyt pécsi vagy akár a méltán népszerű szabadkaival, de egy kisvárosnak talán ennél nem is kell több. 

Kiss Alexandra